Április 1-jén a Danube Institute az Ifjúságkutató Intézettel együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett „Family Formation – The Geopolitical, Cultural, and Legal Dimensions of Demographic Change" (Családalapítás és a jövő: A demográfiai változások geopolitikai, kulturális és jogi dimenziói”) címmel. Az esemény a demográfiai változásokat, a családalapítási és termékenységi trendeket vizsgálta, különös tekintettel a magyarországi családpolitikára, amely lehetséges modellként szolgálhat más országok számára is.

Demográfiai trendek és családtervezés

Dr. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője bemutatta friss kutatásunk eredményeit, amelyben a magyar és amerikai fiatalok családalapítási terveit vizsgáltuk. Az előadás a 2024 decembere és 2025 januárja között végzett felmérés adataira épült és a házassághoz, szülőséghez, valamint a társadalmi elvárásokhoz való hozzáállást vizsgálta.

Bár a magyar és amerikai fiatalok többsége továbbra is fontosnak tartja a házasságot, mindkét csoport egyre későbbre halasztja a családalapítást. Ez gyakran azt eredményezi, hogy kevesebb gyermeket vállalnak, mint eredetileg tervezték. A kutatás kimutatta, hogy az amerikai fiatalok közel fele, míg a magyar fiatalok egynegyede egyetért azzal az állítással, hogy tudatosan nem tervez gyermeket vállalni, amelynek okai között a környezeti aggályok és az életmódbeli preferenciák is szerepelnek. Bár a hagyományos családmodell továbbra is ideálként él a fiatalok körében, az alternatív életstílusok elfogadottsága növekszik.

Kerekasztal-beszélgetés

A kutatási eredményeket követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek résztvevői:

  • Emma Waters, a The Heritage Foundation szakpolitikai elemzője, aki az amerikai termékenységi ráták csökkenését egy korábbi „házassági recesszióval” hozta összefüggésbe. Rámutatott, hogy a döntéshozók egyre inkább a „családbarát” (pro-family) kifejezést használják a „natalista” politika helyett, hogy szélesebb körű társadalmi elfogadottságot érjenek el.
  • Fröhlich Johanna, a Ludovika Egyetem kutatója, aki hangsúlyozta, hogy a társadalom alábecsüli a gyermeknevelést. Szerinte a szülői szerep jelentős áldozatokat kíván, amelyeket sokszor nem ismernek el vagy értékelnek megfelelően.
  • Réti Gergely, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) igazgatói megbízottja, aki felhívta a figyelmet a magyar fiatalok párkeresési és közösségépítési nehézségeire. Kiemelte, hogy a szoros társadalmi struktúrák meggyengülése és a növekvő magányosság egyre nagyobb kihívást jelent a fiatalok számára.

A beszélgetést az Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Dr. Székely Levente moderálta, aki a vallási közösségek szerepét is érintette a magasabb termékenységi ráták fenntartásában, valamint a családdal kapcsolatos szélesebb körű kulturális attitűdöket. A panel tagjai egyetértettek abban, hogy erős és támogató közösségekre van szükség a családalapítás ösztönzéséhez.

Végül Emma Waters elgondolkodtató kérdést tett fel: „A boldog és reményteljes emberek gyermeket vállalnak. Ha nem vállalunk gyermeket, mit mond ez el rólunk, mint társadalomról?”