Az MCC Ifjúságkutató Intézete 2025. november 12-én „Családképek a közösségi médiában” címmel rendezett konferenciát. A program a hagyományos családról alkotott kép változásait, a közéleti családkép-formálók jelentőségét és a családról szóló online kommunikáció hatékony eszközeit vizsgálta, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásával. Vendégeink között szerepelt Karina Muñoz Roa kutató (Universitat de Catalunya), aki a fogyasztói kultúra és a közösségi média házasságképre gyakorolt hatását elemezte, valamint Székely András, a Kopp Mária Intézet vezető kutatója, közgazdász és oktató. A beszélgetést Márton Dorina Csenge, az MCC diákja moderálta. Az esemény célja az volt, hogy iránytűt adjon a felelős, hiteles és közérthető családközéleti kommunikációhoz, itthon és nemzetközi kontextusban egyaránt.
A beszélgetés során Székely András rámutatott, hogy a közösségi média ma már meghatározó hatást gyakorol a családokra, miközben a család társadalmi szerepének érzékelt súlya csökken. A hagyományos és nem hagyományos családformákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hagyományos családokban általában jobb a mentális jóllét, különösen kisgyermekek jelenlétekor. Ugyanakkor a fiatalabb generációk értékrendje ellentmondásos: sok szempontból hagyományosabb mintákat követnek, miközben kevésbé toleránsak azokkal szemben, akiket nem tartanak elég liberálisnak. A kapcsolatokban a bizalomszint csökkenése mellett egyre gyakoribb a gyakran házasságkötés nélküli, házastársi jellegű együttélés, ami a formális elköteleződéstől való elfordulást tükrözi. Székely kiemelte azt is, hogy az olyan intézményeknek, mint a KINCS, nehéz versenyezniük az influenszerek tartalomgyártási vonzerejével a fiatalok figyelméért.
Karina Muñoz Roa a családformák sokszínűségére hívta fel a figyelmet, megjegyezve: a nem hagyományos családok továbbra is kisebbségben vannak, ám a média felnagyítja jelenlétüket, így aránytalanul hangsúlyosnak látszanak az átlag médiafogyasztók számára. Értelmezése szerint a közösségi média „piactérként” működik, ahol minden szereplő valamit „értékesít”, például tudást, információt, termékeket vagy életstílusokat, ezért a felhasználóknak tudatosabban kell viszonyulniuk a fogyasztott tartalmakhoz. A párkapcsolati döntésekre gyakorolt hatások között kiemelte az összeköltözés felé terelő nyomást: ha a kapcsolat nem elég erős a házassághoz, az együttélés sokszor kompromisszumként jelenik meg, miközben a házasság magasabb szintű elköteleződést igényel. Ezzel párhuzamosan a kapcsolatok stabilitása általánosságban gyengül. Kritikus pontként említette a családi és gyerekfotók túlzott megosztását is, amely gyakran idealizált képet közvetít a valós hétköznapok helyett.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a felelős, hiteles és vonzó családkommunikáció kulcsa a tudatos tartalomstratégia, olyan megközelítés, amely egyszerre képes megragadni a fiatalok figyelmét és árnyalt képet adni a családi valóságról.
