Az Ifjúságkutató Intézet konferenciája arra kereste a választ, hogy hogyan viszonyulnak a magyar fiatalok a nemzeti identitáshoz, mit jelent számukra a szülőföld és a haza fogalma, illetve miként gondolkodnak nemzeti jelképeinkről, szimbólumainkról.
Az est háziasszonya Felföldi Lara, az MCC hallgatója volt.
Az esemény kezdetén Réti Gergely, az Ifjúságkutató Intézet kutatója a nemzeti jelképek szerepéről beszélt a nemzeti identitás kifejezésében, és bemutatta az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatását is.
Az első panelbeszélgetésben Balatoni Mónika, az MCC Média Iskolájának kutatótanára, Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója osztották meg gondolataikat Szász Ágnes, az MCC hallgatójának moderálásával.
Kántor Zoltán a nevelés és a szocializáció, illetve a nemzeti identitást erősítő a programoknak a fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy különböző nemzetek számára más-mást jelent a nemzet fogalma is. Balatoni Mónika a történelmi személyek kapcsán kiemelte, hogy ezen személyek ismerete gyakran tudat alatt formálódik gyermekkorban, és kitért a digitális világ, mint értékközvetítő rendszer kiemelt felelősségére a világkép és nemzeti identitás formálásában. Kiss-Kozma Georgina elmondta, hogy a nagymintás ifjúságkutatás eredményei alapján kiderült, hogy a fiatalok büszkék a magyarságukra, és ez az utóbbi évtizedben felívelő tendenciát mutat, a fiatalok elvándorlásával szemben pedig a kapcsolati háló, illetve a családi kapcsolatok jelentik az ellenszert.
A második panelbeszélgetésben Sövegjártó Virág, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagja, Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője, illetve Pomichal Krisztián, az MCC Dunaszerdahelyi Központjának vezetője az ifjúsági szervezetek oldaláról mutatták be a fiatalok nemzeti identitáshoz való viszonyát. A beszélgetést Lukász Kamilla, az MCC hallgatója moderálta.
Sövegjártó Virág arról beszélt, hogy kulcsfontosságú az értékek és ismeretek megismertetése a fiatalokkal, amelyben kiemelt szerepe van az ifjúsági és civil szervezeteknek. Ugyanígy fontos az is, hogy lássák a jövőjüket Magyarországon, külföldi tanulmányaikat követően térjenek haza. Pomichal Krisztián elmondta, hogy a családi, helyi és a nemzeti identitás egymásra épül, ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzeti identitás helyzetét Felvidéken borúsabbnak látja, mint az anyaországban. A magyarság külhonban való megtartásához anyagi ráfordításra és a fiatalok hatékonyabb megszólítására is szükség van. Sullivan Ferenc a szórványban élő magyar közösségek helyzete, illetve a vegyes házasságok kapcsán nagy veszteségekről számolt be, de hangsúlyozta a magyar oktatási rendszer stabilitását és a magyar közösségi élet fontosságát, amelyek állandóságot adnak.
