Az Ifjúságkutató Intézet meghívásában Emma Gilland (Academy of Ideas) tartott előadást a termékenységi trendekről és családpolitikáról a brit Z generációs nők körében készített interjús kutatása alapján. A nyugati világban tapasztalható drasztikus termékenységi visszaesés az egyik legégetőbb társadalmi kérdéssé vált. De mi jár valójában a mai huszonéves nők fejében, amikor a jövőjüket tervezik? Emma Gilland kutatása a brit Z generáció szemüvegén keresztül vizsgálta meg, miért tolódik ki – vagy marad el – a gyermekvállalás, és vajon megoldást jelentenek-e erre a kormányzati támogatások.
A biztonság mindenekelőtt
Bár a közbeszéd gyakran a bölcsődei férőhelyek hiányára szűkíti le a problémát, a kutatás rávilágít arra, hogy a Z generáció számára a gyermekvállalás egyet jelent a teljes anyagi felelősséggel. A kutatásban résztvevők szerint a lakhatási válság, a bizonytalan munkaerőpiac és a megélhetési költségek növekedése sokkal súlyosabb hátráltató tényező, mint a családpolitika hiányosságai.
Az „Intenzív Szülőség” csapdája
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a szülőséghez való viszony megváltozása. A Z generáció a nevelést már nem egy természetes folyamatnak, hanem egy erőforrás-igényes projektnek látja. A „gentle parenting” (szelíd nevelés) és az intenzív szülőség miatt a szülőségre gyakran stresszes küzdelemként tekintenek. Félnek a „szülői kiégéstől” és attól, hogy nem tudnak elég érzelmi és anyagi tőkét mozgósítani. A gyermekre sokan úgy tekintenek, mint a nemek közötti egyenlőség és a karrier végső akadályára (az úgynevezett „anyasági bérhátrány” miatt).
Menedék a zűrzavarban: A család mégis érték
A paradoxon abban rejlik, hogy a félelmek ellenére a vágy a család iránt nem tűnt el. Sőt, mivel a gyermekvállalás ma már tudatos egyéni döntés, a család értéke felértékelődött: sokan úgy tekintenek rá, mint egy „menedékre a szívtelen világban”. A Z generációs nők nem akarnak választani a karrier és az otthon között; egy „új középutat” keresnek, ahol a rugalmas munka és a megosztott szülői szerep alapvetés.
Hogyan tovább? – Szakpolitikai tanulságok
A kutatás rávilágít arra, hogy holisztikus szemléletre van szükség, amely kiszámítható gazdasági környezetet teremt (lakhatás, stabil állások), támogatja a rugalmas munkavégzést, visszaadja a szülőségbe vetett hitet, hangsúlyozva annak közösségi és egyéni értékeit az extrém elvárásokkal szemben.
A Z generáció nem gyermekellenes – csupán olyan világot szeretne, ahol a gyermekvállalás nem egyenlő a teljes anyagi és személyes feladással.
Az előadást követő panelbeszélgetésen részt vett Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az Intézet legújabb felmérése alapján a fiatalok többsége támogatja a házasság intézményét és a gyermekvállalást, a fiatalokra jellemző elmagányosodás azonban aggasztó probléma, ezért a közösségek és a családi intézmények erősítése alapvető megoldást jelentene.
A beszélgetés moderátora, Lukász Kamilla kiemelte az előadás inspiráló és izgalmas jellegét, majd a hallgatói kérdések után azzal zárta a beszélgetést, hogy a Z generáció számára a gyermekvállalás már nem egy automatikus életfeladat, hanem egy tudatos és felelősségteljes döntés.
