A magyar cserkészetről szóló új tanulmánykötetet mutattunk be!

Az „Egy jobb világért - 110 éves a magyar cserkészet” című kötet megjelenésének alkalmából rendezett bemutatót Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója és Nagy-Vargha Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Köszöntőikben kiemelték a cserkészet jelentőségét a közösségépítésben, valamint az ifjúság erkölcsi nevelésében. Szalai Zoltán párhuzamot vont a cserkészet és az MCC értékei, pedagógiai módszerei között. Nagy-Vargha Zsófia pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a cserkészet az ifjúság minden korosztályát képes megszólítani. Három aktív cserkész édesanyjaként mondta:

„a cserkészet két világot testesít meg: a világot, amelyben élünk és a világot, amelyben élni szeretnénk.”

A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésének négy résztvevője közül ketten a könyvben szereplő tanulmányok szerzőiként voltak jelen. Koltai András (a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára levéltárosa) beszélt a cserkészet angliai eredetéről és arról, hogyan jutott el ez a mozgalom Magyarországra. Kitért a cserkészet két világháború alatti történetére és a kommunizmus alatti sorsára is. Bartal Anna Mária (az Önkéntes Szemle online folyóirat főszerkesztője) bemutatta az önkéntes munka motivációiról szóló tanulmányának eredményeit és ezek kapcsolódását a fiatal cserkészekhez és cserkészvezetőkhöz. Imre Sándor (a Magyar Cserkészszövetség Országos Elnökségének tagja) a Szövetség nézőpontjait osztotta meg. Constantinovits Milán (az MCC szakmai főigazgató-helyettese) a cserkészet pedagógiai vonatkozásaira összpontosított, többek között a tapasztalat alapú tanulásra, közösségfejlesztésre, természet-közeliségre és a vezetői képességek fejlesztésére tért ki.

A második kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak Kovács Adorján (a Magyar Cserkészszövetség elnöke), Kovács Péter (a Nemzeti Ifjúsági Tanács / National Youth Council of Hungary elnöke), Bagi Barna (a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke), Edmár Attila (a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke), valamint Kiss-Kozma Georgina (az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője).

A beszélgetés során szó esett a különböző ifjúsági szervezetek felelősségéről és hatásáról, különösen azon aspektusból, hogy tartóerőként és közösségi hálóként szolgáljanak a fiatalok számára a bizonytalanság időszakában is. A szervezetek képviselői beszámoltak arról is, hogy hogyan tudnak reagálni a fiatalok változó értékeire. Napjainkban a fiatalok sokkal aktívabbnak bizonyulnak az online térben, mint azon kívül, ezért az ifjúsági szervezeteknek igazodniuk kell hozzájuk és segítenie kell őket a közösségbe tartozás megélésében.

A fiatalok toborzásában a legtöbb szervezetet megelőzi a cserkészet, hiszen nevelési programjukba már egészen fiatal gyermekeket is várnak. S míg a Magyar Cserkészszövetség tagjainak elég nagy hányadát a már meglévő tagok vonzzák be, mégis fontos számukra a folyamatos utánpótlás megszervezése. Emellett a fiatalság életkora is egyre inkább kitolódik, amihez a különböző szervezetek is igazodnak, próbálják megtartani a már felnőttkorú tagokat is.

A résztvevők szerint a fiatalok problémáit érdemes folyamatosan monitorozni, hogy segíthessenek tagjaiknak, például mentális egészségük megőrzésében. A beszélgetést összességében pozitív kilátásokkal zárták. Végezetül Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója köszönte meg a résztvevőknek és a vendégeknek, hogy eljöttek az „Egy jobb világért - 110 éves a magyar cserkészet” című kötet bemutatójára.