Az Ifjúságkutató Intézet, valamint a Társadalom- és Történelemtudományi Iskola (TTI) közös rendezvényén a fogyatékossággal élő fiatalok problématérképével foglalkoztunk meghívott vendégeinkkel. A beszélgetésen részt vett: Adámi Zsanett paralimpikon úszó, PhD-hallgató (Budapesti Corvinus Egyetem); Tóth Adrienn Anita PhD-hallgató (ELTE, Magyar Máltai Szeretetszolgálat); Tóth Miklós Bálint kutatótanár (MCC TTI). A beszélgetést Babos Dóra Réka (MCC Alkotmánypolitikai Műhely) moderálta.
A kerekasztal során a részvevők saját, valamint szakmai tapasztalataik mentén beszéltek a fogyatékossággal élő fiatalok mindennapjairól, a felnőtté válásuk kihívásairól.
A fogyatékossággal élő fiatalok mindennapi problémái közül előkerültek a lakóhelyük településtípusából adódó nehézségek, főleg a számukra elengedhetetlen szolgáltatások elérhetősége miatt. Számukra az olyan tényezők is óriási jelentőséggel bírnak, mint a kedvezőtlen időjárás, amely tovább korlátozza mobilitásukat és közösségi kapcsolataikat is megnehezíti.
Kiderült, hogy az akadálymentesítés fogalmát nagyon tágan értelmezzük a mozgáskorlátozottság széles spektruma miatt, így ennek jelzése még nem feltétlenül jelenti, hogy bármilyen mozgáskorlátozott személy akadálytalanul tud közlekedni adott területen. Például az akadálymentesség jelentheti azt, hogy egy épületben nincsen küszöb vagy azt, hogy kettő lift is van, aminek fontosságába talán bele sem gondolunk, hiszen – ahogy Adámi Zsanett fogalmazott – „ha csak egy lift van és az elromlik, akkor fent a lakásban vagy kint az utcán ragadunk.”
Közönségkérdésre válaszolva a résztvevők a pártalálás témakörére is kitértek és egyetértettek, hogy nem feltétlenül a párkeresésben vannak nehézségei a fiataloknak, sokkal inkább egy olyan egzisztencia kialakításában, ahol biztos, önálló életet élhetnek.
A mozgáskorlátozott fiatalok nagyjából háromnegyede integrált oktatási környezetben tanul, bár a lehetőségek jóval szűkebbek, azaz nem minden oktatási intézmény várja, vállalja a fogyatékossággal élő fiatalokat. Megfigyelhető, hogy ezen fiatalok iskolai végzettsége rendre elmarad a többség átlagától, valamint pályaválasztási lehetőségeik is korlátozottabbak kortársaikénál. Később, a munkakereséskor pedig rendkívül fontos, hogy egy adott munkahely tolerálja-e az atipikus foglalkoztatást és hogy akadálymentes-e, illetve befogadó-e a munkakörnyezet. A fogyatékossággal élők által gyakran választott atipikus foglalkoztatás viszont rendre alacsonyabb jövedelemmel jár, ami anyagi szempontból is nehezebb önálló életkezdést eredményez.
