WHEN YOUNG PEOPLE TAKE THE FLOOR – A Generational Shift in Political Communication
címmel tartott nemzetközi konferenciát az Ifjúságkutató Intézet 2025. december 8-án, az MCC budapesti központjában.
A meghívott neves szakértők a fiatalok politikához való kettős hozzáállásáról beszélgettek – úgy tűnik a fiatalok egyfelől elfordulni látszanak a hagyományos intézményektől és formális politikai folyamatoktól, másfelől minden eddiginél könnyebben mozgósíthatóak globális ügyek mentén. A beszélgetések arra keresték a választ, milyen trendek figyelhetők meg a világban, milyen értékek mellett köteleződnek el a fiatalok Magyarországon és a tengerentúlon és mindebben milyen szerepet játszik a közösségi média.
A két nemzetközi és egy magyar szakértői panelt megelőzően nyitóelőadásában Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese friss kutatásunkból ismertetett eredményeket, amelyek alapján egy közéleti kérdések iránt érdeklődő ifjúságkép vázolható fel. A vizsgált 15–39 éves korosztály 80 százaléka rendszeresen fogyaszt politikai tartalmat, elsősorban a Facebookon, YouTube-on, hírportálokon és a TikTokon is. Hangsúlyozta a platformhasználat erősen korosztályfüggő és a fiatalok problématérképének mélyebb megértése szükséges ahhoz, hogy politikai magatartásukat megbízhatóan értelmezhessük.
Nemzetközi trendek és a fiatalok politikai részvétele
A panelbeszélgetés résztvevői:
- Jennie Bristow, professzor (Canterbury Christ Church University, UK)
- Brent Buchanan, elnök (Cygnal, USA)
- Jay Richards, igazgató (Richard and Helen DeVos Center for Human Flourishing, The Heritage Foundation, USA)
- Moderátor: Janik Szabolcs, kutatótanár (MCC – Politikatudományi Műhely)
Richards szerint a technológiai változások és a közösségi média alapjaiban alakítják át a fiatalok politikai részvételét: több időt töltenek politikai hírek fogyasztásával, de ez kevésbé fordul át hagyományos részvételbe. Buchanan kiemelte, hogy a fiatalokat mindig is érdekelte a politika, de ma a gazdasági és társadalmi válságok miatt ez az érdeklődés aktívabbá vált, szerinte a politikai részvétel megértéséhez az érzelmi mozgatórugók feltárása kulcsfontosságú. Bristow óvott a generációk túlzott szétválasztásától és hangsúlyozta, hogy a fiatalokat nem homogén csoportként kell kezelni. A panel szerint a közösségi média valójában nem oldotta meg a politikai részvétel problémáját: Richards a Covid-válság alatti bizalomvesztés következményeit emelte ki, Buchanan a TikTok „közösségi” jellegének illúziójára figyelmeztetett, Bristow pedig az online tér helyett a valódi, offline párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.
Az influenszerek kapcsán Richards az „extrém szkepticizmus – extrém hiszékenység” kettősségére hívta fel a figyelmet, Buchanan pedig Donald Trump kommunikációs példájával mutatta be, hogy a kontrollált beszédhelyzetek milyen hatásosak lehetnek. Bristow hangsúlyozta, hogy a fiatalok politikai iránymutatását nem lehet influenszerekre bízni, arra van szükség, valóban meghallgassuk őket, és lényegi párbeszédeket kezdjünk velük. A politikusok kommunikációjáról szólva Buchanan az életkor helyett az autentikusság fontosságát emelte ki, Richards pedig arra figyelmeztetett, hogy a médiaműfajok professzionális kezelése mára döntő tényezővé vált a szavazói magatartás és a közvélemény alakításában. A jövőre nézve Richards a vallási attitűdök mélyebb vizsgálatát sürgette és elmondta, hogy a vallásosság nem csak szítani, hanem fékezni is képes a politikai szélsőségeket. Bristow minőségi újságírást tart szükségesnek, Buchanan pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok nem még több információt, hanem valódi párbeszédet várnak tőlünk.
Hiteles kommunikáció az MI korában
A panelbeszélgetés résztvevői:
- Kiss-Kozma Georgina, igazgatóhelyettes (Ifjúságkutató Intézet)
- Fleur Elizabeth Meston, műsorvezető (Bombshells podcast)
- Chaya Raichik, alapító (Libs of TikTok)
- Moderátor: Gyuriss Dániel, kutató (MCC – Politikatudományi Műhely)
Raichik saját médiamozgalmának példáján keresztül mutatta be, hogy az új média platformjainak üzenetei több emberhez jutnak el, mint a hagyományos elektronikus média. Meston és Kiss-Kozma kiemelték, hogy a fiatalok akarva-akaratlanul politikai tartalomba ütköznek az online térben és éppen ezért megszólítani is itt kell őket. A generációs megosztottság kapcsán Meston hangsúlyozta a vélemények sokféleségét és a médiaterek széttöredezettségét. Kiss-Kozma szerint a fiatalokat már nem a közös ideálok, hanem a bizonytalan körülmények kollektív tapasztalata köti össze, míg Raichik szerint a globális „nagy pillanatok” közös online élménye is képes valamiféle egységet teremteni. A politikai kommunikáció jellegéről szólva Raichik szerint is az online térben kell eljutni a fiatalokhoz.
Meston brit példákkal illusztrálta, hogyan működhet sikeresen politikai szereplők népszerűsítésére a rövid videós forma, míg Kiss-Kozma kutatásokra hivatkozva az autentikusság elsődlegességét emelte ki. A fiatalok politikai érdeklődését érintően Raichik a lakhatási válságot és az illegális bevándorlás gazdasági hatásait nevezte meg elsődlegesként. Meston szerint a mindenkori fiatal generációt két alapvető kérdés vezérli: az életminőség és az élet értelmének kérdése. Kiss-Kozma a környezetvédelem, a jövőbeli kilátások, a mentális egészség és a családalapítás dilemmáit emelte ki. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a fiatalok számára a közvetlen személyes hatások rendkívül erősen befolyásolják a politikai részvételt, és hogy a család továbbra is elsődleges megbízható információ forrás és alapvető érték marad számukra.
Magyar fiatalok politikai attitűdjei és társadalmi reakciók
A panelbeszélgetés résztvevői:
- Mráz Ágoston Sámuel, vezető (Nézőpont Intézet)
- Pillók Péter, kutatóintézeti igazgató (Századvég Kutatóintézeti Központ)
- Szabó Andrea, igazgatóhelyettes (ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet)
- Székely Levente, igazgató (Ifjúságkutató Intézet)
- Moderátor: Tóth Miklós Bálint, kutatótanár (MCC – Politikatudományi Műhely)
Mráz, kutatási adatokra hivatkozva állította, hogy a magyar fiatalokat kevésbé érdekli az infláció és az ukrán háború, viszont erősen foglalkoztatja őket az otthonteremtés, míg Székely hangsúlyozta, hogy mentális térképükön markánsan jelen vannak az olyan globális ügyek is, mint a klímaváltozás, azonban a valódi problémának a bizonytalanságot és a személyes egzisztencia kérdéseit tartják. A politikai mobilizáció kapcsán Mráz rámutatott, hogy a fiatalok többnyire kormánykritikusak, de ebből nem következik a magas szavazási hajlandóság. Szerinte a kommunikáció személyessége, hitelessége, illetve a vizuális elemek, amelyek döntő szereppel bírnak. Rámutatott, hogy a kormánypártok ennek megfelelően már jó ideje új, fiatalokat célzó stratégiát alkalmaznak a jelenleg zajló választási kampányban.
Pillók szerint a fiatalok elérése mind politikai, mind kutatási szempontból nehéz, az online tér információs buborékhatása miatt kevés a valós visszajelzés és erős generációs szakadék figyelhető meg. Székely az Ifjúságkutató Intézet friss kutatására hivatkozva kiemelte, hogy az ifjúságot nem feltétlenül a fiatalság ténye vonzza egy politikusban, hanem a tudás és a tapasztalat. Kitért rá, hogy az online és offline jelenlét kölcsönösen legitimálják egymást. Szabó Andrea szerint az offline és online aktivizmus nemcsak választási hajlandóság szempontjából nem egyenértékű. Kiemelte, hogy a fiatalok felé tiszteletteljes és autentikus kommunikáció szükséges. Zárásként a panel minden résztvevője hangsúlyozta, hogy a fiatalok közéleti érdeklődése növekszik, de ennek a választásokra gyakorolt hatása egyelőre még bizonytalan. Közös álláspontjuk szerint a fiatalok politikai témákban való érdemi megszólítása csak partneri és tiszteletteljes módon lehet sikeres.
