Az Ifjúságkutató Intézet által megkérdezett 15–39 évesek jelentős része kinyilvánítja politikai nézeteit a neten. Sokaknak volt olyan élménye, hogy emiatt a közösségi média blokkolta őket. A fiatalok többsége úgy látja, a közösségi média algoritmusai politikailag elfogultak.

A közösségi média szabályozása az utóbbi időszak egyik legfontosabb kérdésévé vált. A legjelentősebb szereplők, mint a Twitter, a Reddit, a Facebook vagy a TikTok kisebb-nagyobb botrányai ráirányítják a figyelmet az álhírekkel, érzékeny tartalmakkal, valamint a felhasználók privát adatainak felhasználásával kapcsolatos szabályozásra. A szigorítások ugyan hatékonyak lehetnek a visszaélések kiküszöbölésében, azonban korlátozhatják a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát, amely korábban jellemezte a közösségi médiát.

A Mathias Corvinus Collegium égisze alatt működő Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatása alapján a 15–39 éves magyar fiatalok számára a közösségi média fontos terepe a közéleti, politikai véleménynyilvánításnak. A megkérdezettek közel négytizede (38%) használja ezeket a platformokat politikai állásfoglalásának megfogalmazására. Körükben legkevésbé a 15–19 évesek (28%), míg leginkább a 35–39 évesek (45%) mondják el itt álláspontjukat közéleti kérdésekben. Kimagasló véleménynyilvánítási szándékot figyelhetünk meg a középfokú iskolai végzettségűek csoportjában, valamint a nagyobb vidéki városokban élőknél. A megkérdezettek 50%-a közösségi médiatartalmakban liberális, 29%-a konzervatív túlsúlyt érzékel, míg a maradék egyötödük nem tud a kérdésben állást foglalni.  

A közösségi médiatartalmak szabályozottságával kapcsolatban is kérdeztük a fiatalokat. A 15–39 évesek megosztottak abban a kérdésben, hogy a közösségi oldalaknak jogukban áll-e korlátozni a véleményeket, ha a médiacégek úgy érzik, az ott közöltek nem felelnek meg bizonyos szerkesztési elveknek. A többség szerint (53%) nem helyes, hogy a közösségi média korlátozza a szólászabadságot, és csak 38% gondolja ennek az ellenkezőjét. Az ifjúság 42%-a úgy véli, a közösségi médiaóriásokat szükség esetén inkább nemzeti hatáskörben, 36%-a európai uniós keretek között kell megregulázni; 22% ebben a kérdésben nem foglalt állást.

A közösségi médiát használók valamivel több mint tizede (13%) megtapasztalta már, hogy saját politikai vagy közéleti témában megfogalmazott véleménye miatt tiltották le valamelyik platformról. Azokat, akik rendszeresen fogalmaznak meg politikai véleményt, gyakrabban éri tiltás. Az aktívabb véleménynyilvánítók 15 százalékát többször is, további 28 százalékukat pedig egyszer már érte letiltás. A közéleti kérdésekben véleményüket ritkán kifejezők 5 százalékát egynél többször, 2 százalékukat pedig csupán egyszer blokkolták. A tiltás valószínűsége erős összefüggést mutat továbbá az iskolai végzettséggel: minél magasabb iskolázottságú valaki, annál kevésbé valószínű, hogy politikai, közéleti véleménye miatt tiltották már le valamelyik közösségi oldalon.

A közösségi média politikai elfogultsága és véleménynyilvánítás korlátozásához való joga szempontjából a fiatalok megítélése három nagyobb csoportra osztható. Azok vannak a legtöbben, akik szerint a közösségi média elfogult a politikai véleményekkel kapcsolatban, és nincs is joga korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát (33%). A második legnagyobb csoport szerint a közösségi médiacégek elfogultak, de joguk van szűrni a tartalmakat (25%). Ezt követik azok, akik szerint a közösségi média nem elfogult, de nem is lenne joga a véleménynyilvánítást korlátozni (15%) és végül azok, akik szerint az elfogulatlansághoz a közösségi média önrendelkezési joga társul (9%).

Az adatok olyan közvélemény-kutatásból származnak, amelyet az Ifjúságkutató Intézet készített a 15–39 éves magyar állampolgárok körében, országos, reprezentatív 1000 fős mintán, személyes megkérdezéssel (TAPI) 2022. december és 2023. január között.

 

Budapest, 2023. június 29.