Itt mindenki megtalálja a helyét. Akár egy teljes életet is átszőhet a cserkészet. Mit tanulnak a fiatalok és mit tanulhatunk mindannyian a cserkészettől és annak több mint százéves pedagógiai múltjából?
Radnai Fanni
Mondani sem kell, hogy a mai és a huszadik századbeli fiatalok helyzete között rengeteg eltérés mutatkozik. A mesterséges intelligencia és globális problémák kereszttüzében az oktatás tradicionális formája egyre kevésbé fenntartható. Gyakran felmerül a kérdés, hogyan és mire tanítsuk a fiatalokat, mi a megfelelő aránya az elméleti ismereteknek és gyakorlati tudásnak, s miként valósítható meg az „életre nevelés”. A cse lekedve-, játszva tanulás fontosságát rendre hangsúlyozzák az oktatási szférában, ami a cserkészet egyik alapvető pedagógiai eszköze és több mint egy évszázada segít a fiataloknak az élmény alapú tudásszerzéssel. Az Egy jobb világért - 110 éves a magyar cserkészet című kötet Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője és Réti Gergely, a Mathias Corvinus Collegium Közjogi Mű hely kutatója, cserkészvezető szerkesztésében jelent meg a Magyar Cserkészszövetség megalapításának alkalmából.
A cserkészet a világ egyik legnagyobb ifjúsági mozgalma, közel 60 millió taggal büszkélkedhet. Magyarországon a legnagyobb ifjúságnevelő szervezetként tartják számon, több mint 15 ezer taggal és 220 csapattal szerte az országban. A kötet egészen a cserkészet alapításáig nyúl vissza, ami – mint sok más nagyszerű történet – egy karizmatikus személyi séggel kezdődött. Robert Baden-Powell „Bi-Pi”, a brit had sereg altábornagya, miután megírta Cserkészet fiúknak című könyvét és azt a gyakorlatba is átültette. Kezdeményezése hamarosan globális ifjúsági szervezetté alakult; hazánkban is szinte azonnal szárba szökkent, - egészen a Rákosi korszakig működött. Ugyan 1946-ban a szervezetet betiltották, a lángot a kommunizmus évei alatt tovább őrizték; míg az emigrá cióban nyíltan, az országon belül illegalitásban működött a cserkészmozgalom.
A rendszerváltást követően újjáala kultak intézményi keretei: a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma. A magyar cserkészet a 110 év alatt mindvégig képes volt megtartani keresztény értékeit, míg más országokban ezek jellemzően háttérbe szorultak. A vallás napjainkban is igen jelentős szerepet kap a mozgalom életében, ugyanis a legtöbb csoport hazánkban valamely egyházközösséghez kötődik, aminek tagjai gyakran segédkeznek a fiatalok lelki és érzelmi nevelésében. Az ifjúsági szervezetek mindennapi problémáival azonban a cserkészet is a mai napig szembesül, beleértve a fiatal fel nőttek szervezetben tartását és az új tagok toborzását. Toborzás napjainkig Minden ifjúsági szervezet számára meghatározó döntés, hogy hogyan toborozzon új tagokat, hogyan legyen vonzó a fiatalok számára. Az önkéntességre való motiváció a fiatal korosztá lyok között is jelentősen különbözhet, hiszen nem mindegy, hogy egy középiskolás diákot vagy egy dolgozó fiatal felnőttet szeretnének bevonni a szervezetbe. A könyv szerzői úgy látják, hogy a mai 26–29 éves korosztályt úgy lehet önkéntességre hívni, ha olyan szakmai irányú feladatokkal szólítják meg őket, amit később is fel tudnak használni tapasztalatként.
A felnőttkorú cserkészeknél azt figyelték meg, hogy fiatalabb És mégis miért lehet vonzó a magyar ifjúság számára az egyhá társaiknál kevésbé motiváltak az önkéntes tevékenységek iránt. Ha mégis lelkesednek valamiért, akkor az a társadalmi ügyekért való kiállás, a segítés, valamint a közösségélmény átélése. A cserkészet toborzási területén már a kezdetektől fontos volt, hogy az ismerősök, rokonok, barátok egymásnak ajánlják a tagságot. Angliában az első cserkész-csapatok is ennek megfelelően, gombaszerűen növekedtek, annak hatására, hogy a fiatalok egy megadott minimum taglétszámhoz iga zodva csapatokba rendeződtek. Magyarországon ez némileg másképp ment végbe. A szerveződés először egyházi-, iskolai vonalon indult el, tehát intézményi kereteken belül gyara podtak a csapatok. Hazánkban ma is nehézséget jelent, hogy Budapesten összpontosul a cserkészmozgalom, és például keleten jelentősen kevesebb a csapatok száma: “... két Bu dapest-központú cserkészkerület a tagságnak körülbelül 70 százalékát teszi ki.” A cserkészetnek előnye, hogy a fiatalok már elsős kortól csatlakozhatnak, és a gyerekek, ahogy egyre idősebbek lesznek, különböző intézményi szerepekbe kerülnek ((kis) cserkész, kósza, vándor, cserkészvezető), csökkentve ezzel a lemorzsolódást.
Mire jó a cserkészet?
Hogyan is kell elképzelni a cserkészeket? Mennyire hason lítanak az amerikai filmekben megjelenített, a természetben túrázó, tűz körül mesélő, jellegzetes egyenruhás fiatalokra? zi kötődésű cserkészet, főleg akkor, ha életük során látszólag egyre inkább háttérbe szorul a vallás, mint intézmény? A cserkészet egyik vonzó ereje, hogy az iskolai környezethez képest itt a fiatalok sokkal bizalmasabb kapcsolatot alakíthat nak ki vezetőikkel és társaikkal. Megismerhetik azon kortár saikat, akik különböző szociális háttérrel rendelkeznek, az így kialakult csapatokban pedig a szabadban dolgozva kevésbé érvényesülnek az őket elválasztó különbségek. Emellett nagy hangsúly helyeződik a magyar népi kultúra, hagyományok és értékek megismerésére, például népdalokon, népi mester ségeken, népművészeten vagy épp a magyar szépirodalmi alkotásokon keresztül. A cserkészet ereje tanító módszereiben szintén megnyilvánul; betiltásának időszakában a pedagógusok ezeket továbbra is felhasználták az iskolákban, segítségül hívták a cselekedve tanulást és az élménypedagógia elemeit. A kötet végén, egy különösen személyes szakaszban a Magyar Cserkészszövetség Országos Elnökségének beszámolóit olvashatjuk jövőbeli kilátásaikról, jelenlegi megpróbáltatása ikról, továbbá arról, hogy mit is ad számunkra a cserkészet ma.
