Fesztiválozók Európában – nemzetközi összehasonlítás

Székely Levente

Ha nyár, akkor fesztiválok. A tavalyi évben júniustól augusztusig több, mint 60 különböző nagyobb zenés fesztiválprogram volt elérhető Magyarországon, azaz a nyár minden hónapjára nagyjából 20 fesztivál jutott. Gábor Kálmán[1] által az ezredforduló környékén készített Sziget kutatások fő következtetése az volt, hogy a fiatalok körében hódít a fesztiválkultúra, amely közösségiségben, fogyasztásban, értékekben egyaránt megmutatkozik.

A fesztiválok kulturális közvetítő szerepe megkérdőjelezhetetlen, emellett ünnepi jellegű és koncentrált és komplex közösségi eseményt nyújt, amely összeköti a kultúrát, szórakozást a gazdasági, társadalmi, politikai funkcióval. A kérdés az, hogy továbbra is létezik-e az ifjúsági fesztivál életmód abban a felfogásban, amely évtizedekkel ezelőtt meghatározta az ifjúságot?

A fesztiváltörténet négy szakaszából az első a kultusz ünnep, amelyben a vallási, kultikus jelleg dominált, ezt váltotta fel a művészetek gálája 19-20. század fordulóján. Ekkor jelentek meg az első művészeti fesztiválok (Magyarországon az első a Szegedi Szabadtéri Játékok voltak, 1931-ben). A fesztiválok ifjúsági jellege, az ellenkultúra hangja 1969-ben Woodstockkal indult el, az aktuális kérdés, hogy a fesztiválok továbbra is a fiatalok ünnepeként funkcionálnak-e? Azt állítjuk, hogy új korszakba, a FOMO banzáj korszakába léptünk, amelyben az ellenkultúra lázadó jellege egyfajta mainstream nonkonformmá alakul, amelyet a túlkínálat frusztráló közege jellemez. Ennek következményeképpen a Woodstockkal induló fesztiválgenerációt felváltotta a gyorsan változó, de egyben fluid fesztiválélmény, amely elveszíti generációs jellegét.

Az Ifjúságkutató Intézet becslései szerint a nagyobb, hazai, zenés fesztiválokon résztvevő magyarok száma 2024-ben bőven meghaladhatja a másfélmillió főt.

2024 tavaszán 12 európai országra vonatkozóan készített reprezentatív kutatást az Ifjúságkutató Intézet, amelyből kiderült, hogy a tavalyi évben nagyjából minden ötödik megkérdezett (25 százalék) részt vett valamilyen, az adott országban tartott fesztiválon. 2024-ben hasonló arányban tervezik a részvételt (23 százalék). Magyarországra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a felnőttek közül nagyjából 1,6 millióan voltak hazai fesztiválon 2023-ban, amelyhez a 18 év alattiakat hozzászámolva még magasabb résztvevői számmal kalkulálhatunk.

1. ábra: Részvételi arány hazai fesztiválokon 2023-ban (Bázis: teljes minta, N=12000, százalékos arány)

2024-ben hasonló arányban terveznek részt venni fesztiválokon a megkérdezettek, mint tavaly. Jelentős különbséget Bulgária és Montenegró esetében látunk, ahol a részvételi szándék erős visszaesése tapasztalható. A tavalyi évhez képest, többen szeretnének fesztiválozni idén a csehek, horvátok, lengyelek, szlovákok és szlovénok közül. Magyarország esetében a tavalyihoz hasonló, kicsit magasabb részvételi szándékot regisztrálhatunk, ami azt sejteti, hogy a 2024-es fesztiválszezon is sikeres lesz.

2. ábra: Tervezett részvétel aránya hazai fesztiválokon 2024-ben (Bázis: teljes minta, N=12000, százalékos arány)

A fesztiválok elsősorban a fiatalokat szólítják meg. Magyarországon: saját bevallásuk szerint az elmúlt egy évben a 18–29 évesek vettek részt legnagyobb arányban fesztiválokon (36 százalék) – közülük 10 százalék több fesztiválon is járt. A 30–39 évesek az átlagnál kisebb arányban (18 százalék) vettek részt fesztiválokon a tavalyi évben, de 2024-re nagyobb arányban terveznek részvételt (28 százalék).

Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi kutatásából az is kiderült, hogy 17 év az optimális életkor az önálló fesztiválozás elkezdéséhez. Több európai fesztiválra már 16 évesen is be lehet menni kíséret vagy szülői engedély nélkül, azonban 16 éves korig a magyarok 32 százaléka, míg 17 éves korig 42 százalékuk engedné el a fiatalokat egyedül. A magyar válaszadók több mint fele (58 százalék) vélte úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül. A kutatásból kiderül, Ausztriában hagynák a legnagyobb mértékben a 17 év alattiakat fesztiválozni (45 százalék), míg Horvátországban a legkisebb arányban (13 százalék). Montenegróban voltak a legtöbben azok, akik először csak 18 év felett engednék el a fiatalokat fesztiválozni (68 százalék), míg Ausztriában bíztak meg leginkább a 18 év alattiakban: a megkérdezettek 64 százaléka ugyanis már felnőttkoruk betöltése előtt is elengedné őket kíséret nélkül.

3. ábra: Optimális önálló fesztiválozás életkora[2] (Bázis: teljes minta, N=12000, százalékos arány)

A NextGen fesztiválozók 2023 című kutatásban az Ifjúságkutató Intézet három, főként fiatalok által látogatott magyarországi fesztiválon – MCC Feszt, Campus Fesztivál, Strand Fesztivál – volt jelen, s kérdezte a 15–39 év közötti fiatalokat számos téma mentén 2023 nyarán. A fesztiválhoz való viszonyukat vizsgálva az alapvető kérdések – mint például, hogy kivel/kikkel érkeztek a fesztiválra, hol laktak a rendezvény ideje alatt, „alkalmi” vagy visszatérő fesztiválozók, honnan tájékozódtak a fesztiválról, mennyire elégedettek a fesztivál nyújtotta lehetőségekkel stb.– mellett kitértünk az életmódjukat és szabadidejüket is meghatározó aspektusok feltárására, valamint a társadalomhoz való kapcsolódásuk és közélethez való viszonyuk is terítékre került. Míg előbbi blokkban a megkérdezett fiatalok kultúrafogyasztási szokásait elemezzük, addig a közéleti blokkban a fiatalok politikához való viszonya mellett bemutatjuk biztonságérzetüket is, valamint foglalkozunk jövőterveikkel, jövővel kapcsolatos percepcióikkal, valamint a kábítószerekhez való viszonyukkal is.