Reé-Fügedi Barbara
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy a társadalom lelki, mentális egészsége romlik, a WHO szerint közel egymilliárd fő küzd valamilyen lelki, mentális problémával.
Különösen a fiatalok helyzete súlyosbodik, több tanulmány is erre hívja fel a figyelmet. Vajon mi a helyzet a mi fiataljainkkal, velük is tényleg ennyire nagy a baj? Utánajártunk, mit mutatnak a friss nemzetközi és magyarországi kutatások.
Több külföldi kutatás is egy irányba mutat, miszerint a populáció, s elsősorban a fiatalok lelki állapotában romlás következett be az elmúlt időszakban. Egy 2020-ban végzett cseh kutatás eredménye szerint a mentális betegségek aránya megduplázódott a lakosság körében (Winkler et al, 2020), egy másik, Ausztriában végzett kutatás eredményei pedig a depresszió és a szorongás igen magas előfordulására mutat rá, méghozzá elsősorban a 35 év alattiak, a nők és a rossz anyagi körülmények között élők körében (Pieh et al, 2020). A kutatások hangsúlyozzák, hogy a pandémiát megelőző vizsgálatokhoz képest jelentősen megnőtt a mentális problémák, a depresszió, a szorongás előfordulása (Adams et al, 2022).
Egy friss, 2022-ben készült 14-29 éves német fiatalok körében végzett reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai háborútól, a klímaváltozástól, a gazdasági válságtól s az inflációtól tartanak leginkább jelenleg a németországi fiatalok. A megkérdezett 14-29 évesek közel felére (45 százaléka) jellemző a stressz, harmadukra (35-32 százalék) a kedvetlenség, valamint a kimerültség (is), továbbá 27 százalék számolt be depresszióról, valamint 7 százalékuk küzd öngyilkossági gondolatokkal, mely a szerzők szerint igen jelentős romlás a korábbi kutatási hullámokhoz képest. A tanulmány szerzői hozzáteszik, véget sem ért a pandémia, máris egy új krízishullámmal – háború, gazdasági és klímaválság - találták szemben magukat a fiatalok, melynek hosszú távú hatásai még ismeretlenek (Trendstudie Jugend in Deutschland, 2022).
Hazánkban az egyik legjelentősebb kutatás a témában a hét- illetve háromévente készülő Hungarostudy, mely egyedülálló részletességgel ad képet a magyar lakosság testi és lelki állapotának alakulásáról. A felmérésben a WHO-5 Jól-lét (WHO-5) kérdőív kerül alkalmazásra, melynek eredményeit a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) 2021-es háttéranyagából ismerhetjük meg. A WHO-5 kérdőív egy négyfokú skálán kérdez rá az elmúlt két hét közérzetére, ahol a magasabb pontszám a pozitívabb állapotot, az alacsonyabb pontszám a negatívabb állapotot jelöli, így maximum 20 pontot érhet el a válaszadó, a 9 vagy annál kevesebb pontot elérőket a mentális megbetegedések, elsősorban a depresszió szempontjából a kockázati csoportba sorolják. A tanulmányból kiderül, hogy 2006 óta folyamatos javulás történt a teljes népesség körében, különösen 2013 és 2021 között. Csakhogy ez inkább a 30 év felettiek állapotának javulása miatt következett be, ugyanis a kockázati csoportba tartozók aránya a felére csökkent (30 százalékról 16 százalékra). Ugyan a 30 év alatti fiatalok esetében is javuló a tendencia, de jóval kisebb mértékű - 10 százalékról 8 százalékra csökkent a kockázati szintet elérők aránya.
A KINCS tanulmánya a depresszióra is kitér, amivel kapcsolatban
a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a fiatalok lelkiállapotában romlás következett be.
Körükben a normál szintet elérők aránya 87 százalékról 81 százalékra csökkent 2013 és 2021 között, az enyhe és közepes depresszió aránya nem változott, azonban a súlyos depresszió előfordulása 2,75-szörösére nőtt, 3,2 százalékról 8,8 százalékra. (A depresszió előfordulását a Beck-féle depressziókérdőív rövidítettet változatával vizsgálták, mely alapján megbecsülhető a depresszió szintje. A 9 kérdésből álló kérdőívben a válaszadók egy négyfokú skálán értékelik saját állapotukat, ahol a magasabb pontszám a depressziós tünetek fokozottabb előfordulását jelöli. A skálán elérhető 0-9 pont közötti érték kizárja a depressziót, 10-18 pont között enyhe, 19-25 pont között közepesen súlyos, 25 pont felett súlyos depresszió valószínűsíthető.)
Egy másik, a Hungarostudy eredményeit feldolgozó tanulmány (Tóth-Székely-Purebl, 2021) arra világít rá, a fiatalok körében megduplázódott a klinikai mértékű depresszió (vagyis a közepes és súlyos depresszió együtt) aránya 2013 és 2021 között, 6 százalékról 12 százalékra nőtt. A vizsgálat szerint a depresszió leginkább a diplomásokra (19 százalék), a munkanélküliekre (20 százalék), a budapestiekre (20 százalék) jellemző. Külön érdemes felhívni a figyelmet a magukat romának valló fiatalokra is: míg körükben 16 százalék közepes vagy súlyos depresszióban szenved, addig a nem romáknál kisebb, 12 százalék ez az arány.
A felmérésből arra is fény derül, hogy a depresszió kockázatát csökkenti a társas támasz, mely másoktól (házastárs, szülők, barátok, kollégák stb.) jövő támogatást, törődést jelent – minél inkább számíthat valaki másokra, annál kevésbé valószínű a depresszió megjelenése (Tóth-Székely-Purebl, 2021), márpedig a társas támasz hiánya jelenlévő probléma a fiatalok életében, erre világít rá a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás is.
A négyévente végzett nagymintás ifjúságkutatás kérdéssora a fiatalok legégetőbb problémáira kérdez rá (Ön szerint ma Magyarországon mi az ifjúság legégetőbb problémája?), és 2020-ban egy új tényező, a baráti társaságok, közösségek hiánya került fel a problématérkép legfontosabb tényezői közé (a megkérdezett fiatalok 8 százaléka említette). Annak hátterében, hogy ez a tényező problémaként megjelent a fiatalok körében, valószínűleg a koronavírus és az ezzel járó karantén áll (Székely, 2021). A nagymintás ifjúságkutatásban kitértünk arra is, hogy a fiatalok mennyire elégedettek az egészségükkel, közérzetükkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok egészsége saját megítélésük szerint romlott az elmúlt évek alatt. Míg 2016-ban 10-ból 8 fő (78 százalék) elégedett volt a közérzetével, egészségével, addig 2020-ban 72 százalék ez az arány (egy ötfokú Likert-skálán az 5-ös vagy az 4-es értéket jelölték).
A fentieket némileg árnyalják más, a testi és lelki egészséget vizsgáló eredmények, például a 2020-as nagymintás ifjúságkutatásban egy ötfokú skála segítségével vizsgáltuk a válaszadó közérzetét. Ezek az eredmények inkább optimizmusra adnak okot. A megkérdezettek több, mint háromnegyede érezte magát vidámnak és jókedvűnek, valamint aktívnak és élénknek (75-72 százalék). Ráadásul nem csupán a nagymintás ifjúságkutatásból, de a Hungarostudyból is arra lehet következtetni, hogy a lelkiállapottal összefüggést mutató olyan kockázati magatartások, mint az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás tekintetében javulás következett be. A nagymintás ifjúságkutatás eredményei szerint 2016 és 2020 között 25 százalékról 17 százalékra csökkent a naponta dohányzók aránya, valamint a valamilyen gyakorisággal alkoholt fogyasztók aránya 74 százalékról 69 százalékra csökkent.
Összegezve a bemutatott nemzetközi és hazai felméréseket, elmondható, hogy egyes kutatások hasonló irányba mutatnak, az elmúlt pár év eredményei szerint megnőtt a mentális, lelki problémák előfordulása a koronavírus-járvány előtti vizsgálatokhoz képest. A Hungarostudy rávilágít, hogy 2013 és 2021 között a súlyos depresszió előfordulása a fiatalok körében közel háromszorosára nőtt, a közepes és súlyos depresszió együtt megduplázódott. A fenti kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy a társas támasz, a közösségek, baráti társaságok hiánya fontos problémája a fiataloknak, ami fokozza a depresszió, a szorongás előfordulását, amihez a pandémia, a karantén, a korlátozások igencsak hozzájárultak.
A pandémia alig ért véget, újabb krízissel kell szembenéznünk:
európai háború, gazdasági válság – valószínű ezek sem fognak javítani a fiatalok lelki állapotán. A német fiatalok körében végzett reprezentatív kutatás szerint kb. minden második fő stresszes, harmaduk kedvetlen. Ezzel szemben valamennyire azért bizakodhatunk a saját fiataljaink miatt: a hazai ifjúságkutatásból az derül ki, hogy a fiatalok többsége vidám, jókedvű, élénk és aktív, valamint a lelkiállapottal összefüggő kockázati magatartások, mint például az alkoholfogyasztás és a dohányzás, kevésbé jellemző - ez persze következhet a társas tevékenységek hiányából, nem feltétlenül jelenti a mentális egészség javulását.
Corvinák, 2022. szeptember 1.
