A Magyar Zene Házával való együttműködésünk keretében szerveztük meg a Hangzavar – a posztmodern kultúrafogyasztás dimenziói című eseményünket, amelyen MCC-s diákok és neves szakemberek gondolatait hallgathattuk meg. A köszöntőt és a diákok előadását egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol Varga Nikoletta (művészeti menedzser, színházpedagógus és a Nemzeti Táncszínház munkatársa), Hámori Máté (Liszt Ferenc-díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője), Csurkulya-Molnár Adél (értékesítési és közönségkapcsolati vezető a Magyar Zene Házánál) és Kiss-Kozma Georgina (az Ifjúságkutató Intézet kutatója) beszélgettek.
A beszélgetés fő kérdése az volt, hogy a kortárs, klaszikus művészeti ágak mennyire tudják megszólítani a fiatalokat. A résztvevők abban egyetértettek, hogy a kamasz és fiatal felnőtt korosztályt továbbra is nehéz megszólítani, de a szakemberek már látják, hogy milyen utakon kell haladniuk a siker érdekében. Az egyik legfontosabb eszköz a fiatalok bevonásában, ha már gyerekkoruktól kezdve a zene szeretetére nevelik őket, mivel ekkor a leginkább fogékonyak, leginkább nyitottak a világra. Fontos eszközök lehetnek az esti koncertek, az alternatív helyszínek, ahol oldottabb a környezet és a meghirdetett előadás címének tudatos megválasztása is segítheti a fiatal nézők bevonzását.
A résztvevők arról is beszéltek, hogy a streaming szolgáltatók (mint a Spotify vagy a YouTube) nem az élőzene ellenfeleként vannak jelen a piacon, az élő koncerteknek nem kell versenyezniük az online tartalmakkal, mert teljesen eltérő élményt nyújtanak. Sőt, sok esetben még segíti is a szervezetek működését, ha jelen vannak ezeken a platformokon.
A szakemberek úgy gondolják a klasszikus zene egyre népszerűbb a fiatalabbak körében, főleg az alternatív megoldásokkal szervezett koncertek és foglalkozások esetében. A klasszikus zene és más klasszikus művészeti ágak pedig valószínűleg soha nem fognak kikopni a társadalom egészéből.
