Az Ifjúságkutató Intézet március 6-ai rendezvényén a BeReal köztudatba robbanásával és a magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásaival foglalkoztunk. Vendégünk volt Guld Ádám, médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki nemrég megjelent könyvében a Z generáció médiahasználatát járja körül. A szakemberrel Székely Levente az Ifjúságkutató Intézet igazgatója és Mányi Rebeka, az MCC diákja beszélgetett.

Mit mondanak a számok?

Továbbra is a Facebook az a közösségi oldal, amelyet a 15–29 évesek leggyakrabban használnak mindennapjaik során. A platform a korábbi évekhez képest még valamelyest növelte is azon fiatal felhasználóinak számát, akik napi szinten elérhetők az appon.

A Facebook-ot a YouTube és a TikTok követi, utóbbi a magyar fiatalok körében sokkal népszerűbb lett a korábbi évekhez képest. A TikTok-ot a 15–19 évesek több, mint négyötöde (82%) veszi igénybe. A BeReal-nek pedig a magyar 15–29 évesek közel tizede (9%) napi felhasználója.

Gyerekek, BeReal van!

A BeReal nagyjából egy éve robbant be Magyarországon, azt ígérve, hogy betölti a közösségi média eredeti küldetését. Az alkalmazást használó fiatalok kezdetben rendszeresen posztolnak, emiatt vannak, akik az egész napjukat frusztrációban töltik, arra várva, mikor jön az értesítés, mikor kell végre valódinak tűnniük. Guld Ádám fiatalokkal készült interjúi során azt tapasztalta, hogy a kezdeti lelkesedés után a BeReal-t általában pár hét után megunják, főleg, amikor valóban a mindennapok szürkeségét látják egymás posztjaiban.

A beszélgetés során a szakemberek arra is kitértek, hogy a nőkkel szemben sokkal nagyobb az elvárás, ugyanis nekik finomabban megformált képet kell fenntartaniuk magukról, ezzel szemben a férfiak szabadabban oszthatnak és osztanak is meg magukról meghökkentő vagy akár visszataszító tartalmakat.

Harc a fiatalok figyelméért és idejéért

Az eseményen elhangzott, hogy a közösségi média platformok a termékekhez hasonló életciklust járnak be. Jellemző rájuk egy hirtelen, ugrásszerű növekedés (például a TikTok esetében), majd a felhasználók megunják őket és váltanak egy új platformra. Emiatt a már meglévő oldalak rá vannak kényszerülve, hogy folyamatosan fenntartsák az érdeklődést, egyre magasabbra emelve az ingerküszöböt. A figyelemért folytatott harc nem csupán a platformok, de a tartalomgyártók harca is, így az influenszereknek is egyre többet és feltűnőbbet kell mutatniuk, ha szeretnék megtartani a közönségüket.

A fiatalok jellemzően több, mint 6 órát töltenek el az interneten (vannak, akik akár 12 órát is), a közösségi média platformjainak pedig ezért az időért kell versenyezniük. A Facebook azért lehet továbbra is vonzó a fiatalok számára, mert multifunkciós: lehet rajta állást keresni, vásárolni, híreket olvasni, barátokkal beszélgetni, sőt a fiatalok jó része segítségkérésre is rendszeresen használja.

Kevesebb ideig tudnak koncentrálni?

Könnyen gondolhatjuk, hogy a fiatalok gyakran azért nem olvasnak könyveket, mert a sok internetezés miatt rosszabb lett a koncentrációs képességük, azonban, ha abból a szempontból vizsgáljuk, hogy egy fiatal inkább mit választ:

  • a könyvet, amelyhez folyamatos koncentráció és figyelem kell,
  • vagy a közösségi média tartalmait, ahol folyamatos impulzusokat kapnak minden görgetéssel;

rögtön érthetőbbé válik a választás logikája.

Emellett a mindennapjainkban rengeteg úgynevezett mikro-idő áll rendelkezésünkre, például, amikor várunk valakire vagy sorban állunk. Ezeket a rövid időkereteket mikro-tartalmakkal töltjük ki, mint a képek az Instagram-mon, vagy rövid videók a TikTok-on.

Mi lesz a következő?

Továbbra is a fiatalok azok, akik a közösségi média trendjeit alakítják, és ugyan a jövő tekintetében nehéz konkrétumokról beszélni, hiszen a megjósolhatatlanság korszakunk egyik fontos jellemzője. Ennek ellenére a trendek a végletek irányába mutatnak, azaz egyszerre érvényesül a gyorsabb, ingergazdagabb irány és a szándékos, lassulásra épülő stratégia, aminek egyik képviselője maga a BeReal is.