Várakozáson felüli érdeklődés mellett zajlott az Ifjúságkutató Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem által rendezett „Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban” című konferencia első napja. Köszöntőjében Gyulavári Tamás a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet vezetője kiemelte a konferencia jövőbemutató fókuszát, méltatta a fiatal szakemberek teljesítményét és bátor kezdeményezésre bíztatta őket.
A konferencia kezdő beszélgetésén Böszörményi-Nagy Gergely (a Design Terminal vezetője, a Brain Bar alapítója) Szakos Enikő, a Könyvszalon alapítójának kérdéseire válaszolt, mint olvasó és mint író. Olyan, sokszor kérdések mentén folyt a beszélgetés, mint hogy szabad-e mindenkinek írnia, és ha igen, akkor mi a kultúra és a piac szerepe a minőség fenntartásában. Szerinte a klasszikus könyvek forgatásának fontossága minden korban lényeges, ezért továbbra is támogatja a jelenlegi kötelező olvasmányokat és méltatta a Deep Springs College azon szabályát, miszerint a könyvtárukban megtalálható, a történelem 1000 legfontosabb kötetét a hallgatók mind el kell, hogy olvassák. NONKONFORM című könyvével kapcsolatban elhangzott, hogy számára annak megírása kifejeződése a mainstream gondolatokkal való szembenállásának, de valamennyi valaha volt szerzőnek a könyvírás egyfajta lázadás, hiszen mindig valamilyen fennálló tökéletlenség ellen szólnak. A beszélgetés során Böszörményi-Nagy figyelmeztetett, hogy nem szabad a teljes emberiségre vetülő következtetéseket levonni olyan magyar trendekből, mint a könyvtárak látogatottságának és az eladott könyvek számának növekedése, hiszen ez csak arra enged következtetni, hogy Magyarországon még szerencsére van igény az analóg könyvekre. A digitális és a nyomtatott könyvek használatának különbségeiről is beszélt, s az agyunk fejlesztésének és a problémamegoldó képességünk fejlesztése érdekében egyértelműen az analóg olvasást ajánlja.
A délután második panelbeszélgetésének résztvevői a kultúrafogyasztás kapcsán többek között a generációs és társadalmi rétegek közötti szakadékról, a koronavírus-járvány hatásairól és a különféle kultúrák hídszerepéről beszélgettek Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója moderálásában.
Benczes Réka egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének vezetője a kultúrakutatás és a rokon diszciplínák – így a nyelvészet, a kommunikációtudomány, az antropológia, a szociológia és a pszichológia – összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: mivel a minket körülvevő valóságot nyelvi eszközökkel alkotjuk meg, ezért a kultúra esetében is fontos a nyitott és proaktív, ugyanakkor az adott kultúra sajátosságaira érzékeny kommunikáció.
Alexandra Solea kulturális menedzser, a római Rome Business School és a bukaresti Nemzeti Zenetudományi Egyetem oktatója hangsúlyozta: a kultúra, a művelődés nem lehet öncélú, sőt, sok esetben a társadalmi felemelkedés ösztönzője tud lenni, ezért kulcskérdés, hogy iskoláskortól időskorig elérhető legyen az érdeklődők számára. Ehhez a konzervatív értékek és az innovatív, nyitott kommunikációs technikák közötti egyensúly megtalálása szükséges.
Szálka Zsuzsanna, a Magyar Zene Háza szakmai koordinációs igazgatóhelyettese azt hangoztatta: az intézmény különösen odafigyel arra, hogy repertoárjában a különböző kultúrák és műfajok széles választéka képviseltetve legyen. Ugyanez igaz a különböző zenei események formáira is, hiszen a hagyományos koncertek mellett online előadásokkal, koncertbeszélgetésekkel, szabadtéri koncertekkel és matinékkal is várják az érdeklődőket. Hozzátette: bár a fiatalabb korosztályt, különösen a középiskolásokat valóban nehéz megszólítani, a komolyzene mindig is az ötven év feletti korosztályból vonzotta a legtöbb érdeklődőt.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány okozta kényszerű digitalizáció új távlatokat nyitott meg a kultúra számára is, azonban az online csatornák sohasem fogják tudni teljesen helyettesíteni a személyes találkozásokat, a fizikai jelenlét élményét.
A moderált paneleket követően kötetlen formában mutatták be a meghívott PhD hallgatók kutatásaikat az érdeklődő közönségnek. A hallgatók a magyarországi egyetemek mellett, Olaszországból, Szlovákiából, Ausztriából érkeztek.
