Az MCC Ifjúságkutató Intézete idén másodjára rendezte meg Emerging Voices elnevezésű nemzetközi konferenciáját a különböző tudományterületekről érkező fiatal tudósok részvételével. Megnyitó beszédében Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója hangsúlyozta, hogy a világban zajló válságok nem elvonják az ifjúságügyről a hazai és nemzetközi figyelmet, hanem inkább fókuszálják, hiszen éppen a fiatal generáció testi, lelki egészsége, boldogsága és életre való felkészültsége a sikeres jövő záloga.

A három témaadó beszédet tartó előadó közül elsőként a spanyol Salamancai Egyetemről érkezett Dr Isabel Rodriguez-de-Dios számolt be Sara Pabian-nel (Tilburgi Egyetem, Hollandia) és Heidi Vandebosch-sal (Antwerpeni Egyetem, Hollandia) közösen végzett kutatásukról, amiben azt vizsgálták, a közösségi média használata milyen áttételes hatást gyakorol a 14-18 éves korcsoport jólétére. Mivel ebben a témakörben keresztmetszeti felmérésekből készül több, a spanyol kutatók 800 résztvevővel és két hullámban végzett longitudinális kutatása a ritkábbak közé tartozik. Míg általános véleménynek tűnik, hogy a közösségi média káros hatással van a fiatalokra, a spanyol kutatás eredményei azt mutatják, hogy a hatás nem közvetlen értelemben, inkább a felhasználók személyes élményein és tartalomgyártói (aktív) vagy tartalomfogyasztói (passzív) részvételén keresztül válik negatívvá vagy pozitívvá. Míg például a tartalomgyártói részvétel pozitívan hathat vissza a kreativitás, vállalkozó szellem, magabiztosság és a technikai képességek fejlesztésén keresztül, az ezzel együtt járó közszereplői kitettség magába foglalhat olyan negatív elemeket is, mint a romboló erejű kritika, vagy az internetes zaklatás. A tartalomfogyasztói felhasználás pozitív vagy negatív hatása pedig leginkább annak függvénye, hogy milyen tartalmat és milyen céllal fogyasztunk. 

Az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatásvezetője, Dr Kiss-Kozma Georgina előadásában először rövid áttekintést adott az elmúlt évtizedek magyar és nemzetközi demográfiai változásairól. Ezt követően bemutatta annak a legújabb kutatásnak az eredményeit, amelyet az Intézet az amerikai Cygnal közvélemény-kutató és elemző céggel közösen végzett, és amely a magyar és amerikai fiatalok jövő- és családalapítási terveit, valamint az ezeket befolyásoló néhány környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőt vizsgálta. Az összehasonlító adatok azt mutatják, hogy az amerikai és a magyar fiatalok- bár kis százalékos különbségekkel - általában egyetértenek az olyan alapvető dolgokban, mint például, hogy az ideális családban a szülők házasok és együtt nevelik a gyermekeiket, viszonylag fiatalon vállalják az első gyermeküket, és hogy a nagyszülők is aktívan bevonódnak a gyermeknevelésbe. Ugyanakkor mára globális trend, hogy az önálló élet elkezdése, és így a családalapítás és gyermekvállalás ideje is, kitolódik a korábbi generációkhoz képest.

Dr Milson Veloso a budapesti Corvinus Egyetemről érkezett, és témaadó előadásában arról beszélt, hogy a fiatalabb generáció hogyan és mire használja munkakörnyezetben a mesterséges intelligenciával működő, új kommunikációs technológiákat, ezek milyen etikai és kognitív kihívásokat jelentenek számukra, illetve, hogy a jelenlegi oktatási rendszer mennyire képes őket felkészíteni ezekre.  Míg a mesterséges intelligencia használata növelheti a hatékonyságot és az önállóságot az olyan feladatokban, mint például az e-mail tartalmak felülvizsgálata, a többnyelvű kommunikáció, a munkafolyam-optimalizálás, a szöveg- és képgenerálás, továbbá sok fiatal munkavállalónak az életpályatervezésben is segítséget jelenthet, ezzel egyidőben függőséget és összetett etikai problémákat is teremt. A helyzet kettőssége fokozottan szükségessé teszi, hogy az oktatásban céllá váljon az MI-műveltség megszerzése, és megjelenjenek a munkahelyi MI-használat minden vonatkozására felkészítő tárgyak, amik a technikai készségekkel együtt kritikus gondolkodást is tanítanak.