Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi konferenciáján jártunk, ahol kiderült az elmúlt bő évtizedben négyszerannyi ember halt meg szelfizés közben, mint cápatámadásban.

A budapesti MCC központjában kedden tartott konferenciáján olyan témákkal foglalkoztak a fiatal társadalomtudósok, mint a fiatalok politikai aktivitása, a fiatal kutatókat érő kihívások és az utóbbi években felértékelődő mentális egészség kérdései. Az Emerging Voices címmel tartott nemzetközi konferencián a digitalizáció és a mesterséges intelligencia tematikája külön szekciót kapott, ami minden bizonnyal nem véletlen ugyanis az eseményt szervező Ifjúságkutató Intézet Ifjúság’23 jelentése kiemelten kezeli a témát, az Intézet idei évre szóló előrejelzése is a legfontosabb öt terület között említi digitalizáció és a mesterséges intelligencia területét.

A szekcióban szereplő három előadó a széles témaspektrum egy-egy szeletére világított rá. Horváth Evelin a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje az emberszerű virtuális szereplők társadalmi mozgalmakban betöltött szerepével foglalkozott. Esettanulmányában több példával illusztrálta az antropomorf digitális személyek részvételét és alapvetően vegyes társadalmi fogadtatását a Trump kampányától, a #metoo és a koronavírus-járvány alatti WHO kampányáig. Előadásában arra a fontos tényre mutatott rá, hogy az antropomorf virtuális személyek jelentősen csökkenthetik a kampányok karbon-lábnyomát, hiszen egy virtuális szereplő megjelenéséhez nem szükséges fizikai eszközöket, stábot mozgatni, őt magát nem kell utaztatni, felkészíteni pl. sminkelni és öltöztetni. Vagy mégis?

Michele Varini az Università Cattolica del Sacro Cuore Phd hallgatója előadásában épp arra mutatott rá mekkora jelentősége van a digitális világnak a divatiparra. És valóban, miért éppen a divatipar maradna ki, hiszen a digitális technológia hatása régóta nyilvánvaló, amely a járványhelyzet miatt tovább növekedett. A közelmúltban több divatmárka is kísérletezett belépni az online játékok világába, többen készítettek megvásárolható digitális ruhadarabokat, amelyeket az avatárok viselésére terveztek, de ami érdekesebb az, amikor fordítva történik. Az Animal Crossing a Nintendo által fejlesztett közösségszimulációs videójáték-sorozat, ahol a játékos által irányított és személyre szabott antropomorf avatárok kapcsolódnak egymáshoz, végeznek feladatokat. Az avatárok testreszabásának abban is megmutatkozik, hogy a felhasználók személyre szabott „ruhákat” készíthetnek, amelyek ikonikus kollekciókat is megihlettek, ezekre rátalálhatunk a közösségi médiában is, elsősorban az Instagramon.

És ha a digitális környezet befolyásolja, hogy mit viselünk, hogyan hat a személyiségünkre és hordozhat-e mindez veszélyeket? Ezekre a kérdésekre adott egyfajta választ Nilotpal Bhattacharjee az indiai Assam University doktorandusza, aki megdöbbentő statisztikákat sorolt a Journal of Travel Medicine című szaklapra hivatkozva, amely szerint az elmúlt bő évtizedben 379 ember halt meg szelfizés közben, köztük 140 turista. Ehhez képest ugyanebben az időszakban 90 ember halt meg cápatámadásban.

Az indiai felhasználók különösen kitettek a közösségi média effajta veszélyeinek, amely egyrészt következik az ország méretéből, ugyanis Indiában 462 millió közösségi média felhasználó van jelenleg és ez a szám folyamatosan növekszik. Az átlagos indiai közösségi média felhasználó hetente 17 órát tölt a közösségi média platformokon. A világon Indiában a legmagasabb a szelfi halálesetek száma, az összes szelfi haláleset 26 százaléka következett be Indiában, ezt követi az Egyesült Államok (10%) és Oroszország (9%). A bemutatott példák sokkolóak: szelfi vezetés közben, szelfi a közeledő vonattal és még sorolhatnánk. És hogy miképp lehet ezeket az esetszámokat és a sokkal jelentősebb mentális egészségre gyakorolt káros hatást csökkenteni? A szabályozás mellett a felhasználói tudatosság és általánosabb médiaműveltség fejlesztése lehet a jó irány, amit kezdhetünk rögtön azzal az egyszerű lépéssel, hogy kerüljük a kockázatos szelfiket.