Az Ifjúságkutató Intézet 2024 év elején első alkalommal mutatta be jelentését az ifjúságügyről, amelyben a tavalyi év legfontosabb ifjúságügyi történései mellett a 2024-es évre vonatkozó várakozások is helyet kaptak. A jelentés bemutatójára Miskolcon is sor került, ahol a jelentés egyik szerkesztője, Kiss-Kozma Georgina kutatásvezető mellett Szakos Enikő, a Tanuláskutató Intézet kutatója, valamint Simon Péter Dávid, a Nemzeti Ifjúsági Tanács alelnöke is megosztották gondolataikat Papp Adrienn kérdései mentén.
Kiss-Kozma Georgina kiemelte, hogy nemcsak a fiatalok és gyermekek néznek szembe jelentős kihívásokkal a digitális kultúra térnyerése miatt, hanem felnőtt egy olyan új, fiatal szülői generáció, akik olyan gyermeknevelési kihívásokkal szembesülnek, amelyek megoldásához nincsenek mintáik. Például nem tudnak a szüleikhez, nagyszüleikhez fordulni, ha arról van szó, hogy vajon hány éves kortól és mennyi képernyőidőt engedélyezzenek a gyermekeiknek, ugyanis az idősebb nemzedék tagjai ezekkel a kérdésekkel korábban még nem találkoztak.
Szakos Enikő hangsúlyozta, hogy a gyermekek mentális egészsége megőrzésének a kulcsa a támogató közeg, továbbá fontos az is, hogy olyan tevékenységet végezzenek a fiatalok, amelyek örömet okoznak nekik. A tanári munkát azonban nem szabad pszichológusivá átformálni.
Simon Péter Dávid jó tanácsként elmondta, hogy mielőtt valamilyen tevékenységgel felhagynának a fiatalok, érdemes legalább egy év türelmi időt adni maguknak, hogy kiforrhassanak a kezdeményezések, és kikristályosodjon, hogy valóban milyen úton is haladnak.
Abban pedig mindnyájan egyetértettek, hogy nem szabad burokban tartani sem a gyermekeket, sem a fiatalokat, az érettségi szintnek megfelelő kudarcok átélése ugyanis fejleszti a kreatív gondolkodást és a különböző megküzdési stratégiák elsajátítását is elősegíti.
