Bár a nyári jó idő és a szabadságolások időszaka általában arra ösztönözi az embereket, hogy inkább kikapcsolódjanak és szabadban tartózkodjanak, mégis nagy érdeklődés övezte július 12-i előadásunkat, melynek központi témája az olvasás volt. Az esemény során különböző aspektusokból vizsgáltuk az olvasás jelentőségét és hatását meghívott vendégeinkkel, Constantinovits Milánnal, az MCC szakmai főigazgató helyettesével, Dr. Kiss-Kozma Georginával, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatójával, valamint Gorácz Anikóval, az MCC Press Kft. kommunikációs vezetőjével.
„Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mennyit olvasunk, akkor a válasz az, hogy nem eleget” - kezdte a témával kapcsolatos mondanivalóját Dr. Kiss- Kozma Georgina.
Az olvasási szokásaink megváltozása a digitalizációval és az internet térnyerésével egyre inkább megfigyelhető. Egy 2020-ban végzett kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a magyaroknak csupán 13%-a olvas rendszeresen könyveket, míg több mint fele soha nem vesz könyvet a kezébe. A fiatalok körében is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a szabadidőt leggyakrabban családdal és barátokkal töltik, a második helyen pedig a képernyős tevékenységek szerepelnek. Mindössze 14% nyilatkozott úgy, hogy a szabadidejében olvas könyveket.
Az elmúlt 20-30 év során az kulturális fogyasztási szokásaink gyökeresen megváltoztak, és ez a könyvolvasást is érinti. A rendszeresen olvasók aránya felére csökkent, míg azoké, akik soha nem olvasnak, megduplázódott. A könyv társadalmi megítélése is jelentősen változott. Régebben a könyvek olvasása egyfajta presztízs volt, és azt sugallta, hogy valaki tájékozott és széles látókörű, művelt. Az internet és a digitális környezet változása is hatással van az olvasási szokásainkra. Az online szövegek olvasása során az információk átjárhatósága és az interaktív elemek jelentős előnyt jelentenek. A hiperhivatkozások révén könnyedén eljuthatunk más forrásokhoz, és az internet lehetőséget nyújt arra is, hogy a szövegek között könnyedén navigáljunk és kapcsolatokat találjunk. Ez a fajta olvasás inkább felületesnek tekinthető, mivel az információkhoz gyorsan hozzáférhetünk, de az átfogó, mélyebb olvasási élményt kevésbé biztosítja.
Az okok között, hogy miért olvasnak kevesebb könyvet az emberek, a korábbi években leggyakrabban az időhiányt említették, azonban 2020-ban már az derült ki, hogy az emberek egyszerűen nem szeretnek olvasni.
Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan lehetne ezen változtatni? Ahhoz, hogy valaki felnőtt korára olvasóvá váljon, több tényező együttes fennállása szükséges, melynek első fontos eleme a család. Ha a gyermek látja a szüleit olvasni, és tapasztalja az olvasás örömét, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki benne a nyitottság és a kíváncsiság az olvasás iránt.
Mindemellett szükséges az olvasás beiktatása a mindennapi rutinba. A felgyorsult világban, ahol a második ok arra, hogy miért nem olvasnak az, hogy nincs idejük rá, tudatosan kell időt szakítani erre a tevékenységre. A fiatalok gyakran órákat töltenek online térben, tehát az idő nem maga az akadály, hanem az olvasás prioritássá tétele. Az olvasás beépítése a napi rutinba segít abban, hogy idővel természetes részévé váljon az életünknek.
Harmadik tényezőként megemlítendő a könyvolvasásból fakadó örömök megismerése. Fontos, hogy olyan könyveket válasszunk, amelyek megszerettetik velünk az olvasást. Eleinte nem feltétlenül kell komoly témájú tartalmat olvasni, az izgalmas, könnyedebb történetek is lehetnek a kezdeti lépések, az olvasás örömének és értékének megtapasztalása a lényeg. Ha napi rutinná válik és megszeretik ezt a tevékenységet, akkor már kihívást jelentő könyveket is fognak a kezükbe venni.
De még mindig ott vannak a kötelező olvasmányok…Az egyik kihívás a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban az, hogy a diákok inkább rövid és gyors impulzusokra reagálnak, amit a digitális tér kínál. Hosszabb regények olvasása sok esetben nem illeszkedik ebbe a gyors tempójú világba, ezért szükséges, hogy a kötelező olvasmányok érdekesek és relevánsak legyenek számukra. A műveknek fel kell vetniük olyan problémákat és kérdéseket, amelyek fontosak a diákok életében. Ez segíthet abban, hogy az olvasás ne csak egy kötelezettség legyen, hanem egy olyan tevékenység, amelyből hasznos információkat és élményeket szerezhetnek. A kötelező olvasmányok olyan történeteket és karaktereket mutatnak be, amelyekkel a diákok azonosulhatnak vagy ellentétben állhatnak. Ezáltal megérthetik más emberek érzéseit, motivációit és élethelyzeteit, és fejleszthetik a szociális készségeiket és a helyzetfelismerésüket.
Az irodalmi művek bemutatják más idők és helyek világát, hagyományait és értékeit, tágítva ezzel a diákok műveltségét és kulturális ismereteiket.
Az olvasás értéke és fontossága állandó és időtálló, és mind a digitális tér, mind a hagyományos könyvek megtalálják a helyüket és szerepüket az olvasási kultúránkban. A fejlődő technológia mellett ne feledkezzünk meg a könyvek erejéről és az olvasás öröméről, hiszen az olvasásnak a személyes fejlődésünkben és az emberi tapasztalat gazdagításában kiemelt szerepe van.
