A modern kor szimbólumai közötti sikeres eligazodáshoz alapvető, hogy ismerjük a generációs jellemzőket, fontos azonban, hogy ne az általános címkék alapján minősítsük az egyes korosztályok attitűdjeit – emelte ki Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője a zalaegerszegi MCC-ben tartott előadásán.
Egyes történelmi korokban és a különböző társadalmi osztályokban is különbözőképpen ítélték meg és értelmezték a munkához való viszonyt és a szabadidőt, sőt, az egyes tevékenységek nemcsak időben, hanem fizikai térben is egyértelműen elhatárolódtak, ami a modern korban már nem jellemző. Gondoljunk csak a fesztiválokra, ahol kortól, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki jelen lehet.
Ugyanez igaz a digitális térre, amely ráadásul nemritkán a fizikai tér elhagyására, a személyes jelenlét mellőzésére is motivál – a streamingnek köszönhetően egy koncert anélkül is élvezhető, hogy a helyszínen lennénk.
A digitális tér szimbólumai is folyamatosan fejlődnek, a lehetőségek és a korlátok állandó változásban vannak. Nehéz kiigazodni például az emojik és az emotikonok világában, hiszen az interakciók a kis ikonokkal az online térre redukálódnak. Ezek a jelek bár keletkezésükkor egyértelműnek tűnő jelentéstartalommal bírnak, egyre gyakoribbá váló használatuk során kulturspecifikussá válnak, vagy egy-egy használói kör, esetleg egy-egy generáció más-más értelmezést párosít hozzájuk. Vajon mennyi lájkot vagy szívecskét tegyünk egy-egy üzenet végére a tanárunknak, a szüleinknek, a barátunknak vagy a szerelmünknek?
Az előadó ismertette az online térre vonatkozó egyes kutatások eredményeit is. Meglepő adat például, hogy a fiatalok egyharmada gondolja úgy, hogy a hangulatjelek a szavaknál jobban kifejezik az érzelmeiket. A kutatótanár szerint ez akkor baj, ha kizárólag hangulatjelekkel kommunikálnak és emellett szavakkal nem tudják kifejezni érzelmeiket.
