2024. november 4-én került megrendezésre az Ifjúságkutató Intézet által szervezett esemény, amely a globális népesedési válság témáját járta körül. A rendezvény központi kérdése az volt, hogy a világszerte tapasztalható alacsony születési ráták miként veszélyeztetik a társadalmak fenntarthatóságát, és milyen következményekkel járhat ez a jövő nemzedékeire.

Az eseményt dr. Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a népesedési válság már nemcsak a fejlett társadalmak problémája, hanem világszinten is egyre égetőbb kérdéssé válik. Ezt követően dr. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője ismertette a családról és párkapcsolatokról szóló 2024-es kutatásaik eredményeit, különös tekintettel az online társkeresésre és a mai fiatalok hozzáállására a családalapításhoz.

Az est meghívott vendége, dr. Paul Morland, az Egyesült Királyság egyik vezető demográfusa, rávilágított, hogy a népességcsökkenés globális problémává nőtte ki magát. Kiemelte, hogy felméréseiből származó tapasztalatai alapján sok esetben az emberek nem annyi gyermeket vállalnak, amennyit szeretnének, vagy egyáltalán nem születnek gyermekeik, miközben úgy nyilatkoznak: szeretnének gyermeket. Morland kifejtette, hogy elsősorban nem maga a népességszám, hanem az elöregedő társadalmak és a fiatal munkaerő hiánya jelentik a legnagyobb kihívást. Az előadásában szó esett arról is, hogy mely tényezők befolyásolják az egyes országok születési rátáját, és hogy milyen stratégiákat lehetne alkalmazni a termékenységi ráták növelésére.

Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen dr. Paul Morland, dr. Kiss-Kozma Georgina, és dr. Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tudományos elnökhelyettese vettek részt. A beszélgetés során a szakértők elemezték, hogy miért vállalnak kevesebb gyermeket a fiatalok, mint a korábbi generációk, és miért tolódik ki a gyermekvállalás ideje a harmincas és negyvenes életévekig. A panelben megvitatták, milyen családtámogatási intézkedésekkel próbálják az országban ösztönözni a gyermekvállalást, és milyen kulturális változások járulnak hozzá ahhoz, hogy a családalapítás egyre kevésbé szerepel prioritásként a fiatalok életében. 

Az esemény rávilágított arra, hogy a népesedési válság komplex társadalmi, gazdasági és kulturális okokból ered, és az előadók hangsúlyozták a szemléletváltás és a kormányzati beavatkozások szükségességét a közös jövőnk biztosítása érdekében.