A történeti hitelesség és az alkotói szabadság kapcsolatáról, illetve a fiatalok kulturális szokásairól és elvárásairól szerveztek figyelemre méltó szakmai rendezvényt „Így (nem) történt – Könyvlapokon és képkockákban a múlt” címmel. A program középpontjában az a mára már közéleti viták kereszttüzébe került kérdés állt: számon kérhető-e a történeti hűség egy fiktív történelmi alkotáson, legyen az film, sorozat vagy irodalmi mű?

A rendezvényt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskolája szervezte, és több neves előadó és szakember részvételével zajlott. Az eseményt Tóth Miklós Bálint, az MCC kutatótanára moderálta.

A fiatalok kulturális érdeklődése és identitása

Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője és az MCC Szociológia Műhely kutatótanára, előadásában a magyar fiatalok kultúrafogyasztási szokásairól és a történelmi témájú alkotásokhoz való viszonyáról számolt be. Számos kutatási adatot ismertetett a 2020 és 2023 közötti időszakból.

Előadásából kiderült, hogy a fiatalok leginkább audiovizuális tartalmakat fogyasztanak szabadidejükben, miközben az olvasás háttérbe szorul, s a művészmozik látogatottsága is minimális. Minden második fiatal szerint nem az számít, hogy egy film magyar vagy külföldi alkotás-e, inkább más szempontokat helyeznek előtérbe. A kutatások szerint viszont a fiatalok nagyrésze inkább külföldi filmeket néz.

A nemzeti identitással kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a magyar nyelv és kultúra továbbra is fontos érték a fiatalok számára, s a válaszadók többsége meg tudna nevezni olyan magyar költőt, írót, sportolót vagy tudóst, akire büszkeséggel tekint.

A történelmi hitelesség kérdése is előtérbe került: míg a magyar társadalom egésze inkább ezt tartja fontosnak, addig a fiatalok között többen vannak, akik számára a szórakoztató jelleg is számít. Ugyanakkor a magyarok többsége mégis fontosnak tartja, hogy hazai gyártású filmeken keresztül ismerkedjen meg a magyar történelemmel.

Panelbeszélgetés – Hősök, múlt és történelmi ábrázolás

A rendezvény második felében kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol három különböző szemszögből közelítették meg a történelmi fikció és hitelesség kérdését.

Tóth Miklós Bálint, PhD politológus, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát és doktori fokozatot. Kutatási területei közé tartozik az irodalom és politika kapcsolata, a közpolitikaelemzés, valamint a fogyatékosság politikafilozófiai vonatkozásai. A beszélgetést kérdéseivel vezette, a hőskultusz, történelmi filmek relevanciája és az iskolai felhasználás lehetőségei köré építve.

Bán Mór – író

Bán Mór a Hunyadi-regény szerzője, a Hunyadi című sorozat történetének alapját jegyzi. Munkássága fókuszában a történelmi regények állnak.

Bán Mór hangsúlyozta: az ember ösztönösen vágyik hősökre és példaképekre. Véleménye szerint a kulturális térben mára háttérbe szorultak a klasszikus hőstörténetek, és helyüket sötétebb, depresszívebb narratívák vették át. Kifejtette, hogy a történelmi alkotások karakterei akkor válnak érdekessé, ha a közönség képes valamiféle azonosulási pontot találni bennük – a cselekmény időbeli elhelyezkedése ekkor már másodlagossá válik.

Rámutatott arra is, hogy míg a korábbi korszakok, például az 1848-as forradalom időszaka még hősi romantikával áthatott, a közelebbi múlt sokkal inkább megosztó és konfliktusos. A hitelesség kérdését például a Hunyadi János fiatalkoráról fennmaradt csekély történelmi ismeretek is nehezítik. Ennek ellenére úgy véli, a sorozatok helyet kaphatnak az oktatásban, amennyiben motiválják a diákokat a korszak mélyebb megismerésére.

Karády Anna – író

Karády Anna kortárs írónő, aki különösen érzékenyen közelít az emlékezet és a narráció viszonyához. Munkáiban gyakran jelenik meg a múlt értelmezésének kérdése.

Véleménye szerint az ember hajlamosabb a negatív eseményekre emlékezni, így különösen fontos, hogy a kultúrában a pozitív példák is hangsúlyt kapjanak. A fiktív hős karaktere nem feltétlenül azon múlik, hogy az olvasó azonosulni tud-e vele, hanem azon is, hogy kíváncsivá teszi-e. Az író szerepét egyfajta idegenvezetőként látja: feladata, hogy megmutasson egy új világot az olvasónak -- főleg a történelmi művekben. A történelmi forrásokhoz való hozzáférés viszont korlátozott sok esetben, és sokszor nem elegendőek egy-egy emberi viszonyrendszer feltérképezéséhez -- különösen akkor amikor egy nem annyira ismert korszakról vagy szereplőről van szó. Karády szerint a történelem tanítása csak akkor lehet hatékony, ha szoros kapcsolatban áll a néprajzzal és az irodalommal.

Köbli Norbert – forgatókönyvíró

Köbli Norbert Magyarország egyik legismertebb forgatókönyvírója, többek között a Blokád című film szerzője.

Kiemelte: a példaképek szerepe kettős lehet – szolgálhatnak intő jelként és követendő példaként is. A második világháborút követően a társadalom elveszítette hitét az erkölcsi jóság, jó ember, mint eszmény lehetőségében. Ugyanakkor, a történetek iránti igény változatlanul fennáll. Köbli szerint az emberek nem elsősorban az igazság minden részletére kíváncsiak, hanem inkább jól elmesélt történeteket szeretnének.

A jelen társadalmi-politikai eseményei kevésbé inspirálják a történelmi filmeket – ezek inkább hosszabb távú, stratégiai témákat dolgoznak fel. Példaként említette Antall József karakterének feldolgozását, melyet úgy közelített meg, hogy az olvasóban ne a sztereotípiák, hanem a kíváncsiság vezesse a megértést.

Az „Így (nem) történt” című esemény érzékenyen és kritikus szellemben járta körül a történelmi ábrázolás, a hitelesség, valamint a kulturális fogyasztás kérdésköreit. A fiatalok változó elvárásai és a különböző alkotói nézőpontok tükrében egyértelművé vált: a múlt értelmezése sokszínű, a történelmi fikció pedig egyszerre lehet eszköz az emlékezésre, a szórakoztatásra és az identitásformálásra.