A fiatalokat mobilizálni kell a választások előtt, és ezt úgy érhetjük el, ha tudatosítjuk bennük, az ő szavuk is számít. A politikából való kiábrándultság és a tájékozatlanság többek között az oka annak, hogy az ifjabb generáció kevésbé érzi fontosnak ma a választásokon való részvételt – hangzott el a miskolci MCC-ben, ahol az Ifjúságkutató Intézet szervezésében fiatal kutatók beszélgettek arról, mennyire aktívak ma kortársaik a közéletben.
2024-et joggal nevezik választási szuperévnek, hiszen világszerte több mint 60 országban, többek között az Egyesült Államokban is országos választásokat tartanak, az EU tagállamaiban pedig európai parlamenti választások lesznek. Idén várhatóan mintegy kétmilliárd szavazó – a világ népességének mintegy negyede – járul majd az urnákhoz. Ilyenkor természetesen a fiatalok részvételének kérdése is előtérbe kerül. Többek között erről zajlott a beszélgetés a következő vendégekkel: Chiao Livel, a párizsi Európai Tanulmányok és Összehasonlító Politika Központ Ph.D. hallgatójával, Audrey Unverferthtel, az MCC amerikai vendégoktatójával és Réti Gergellyel, az MCC Közjogi Műhelyének kutatójával. A beszélgetést Hier Katica, intézetünk kutatója moderálta.
A pódiumbeszélgetés előtt Chiao Li gondolatébresztő előadásából megtudhattuk, bár a 2019-es európai parlamenti választáson az elmúlt két évtized legmagasabb részvételi aránya volt – többek között a fiatalok magas létszámú szavazatának köszönhetően –, és a 2020-as amerikai elnökválasztáson is rekordot döntött a fiatalok részvétele, a felmérések szerint 2024-ben valószínűleg kevesebb 18 és 29 év közötti fog szavazni. A kutatások szerint a fiatalok azért nem mennek el szavazni, mert kiábrándultak a politikából, vagy mert nem elég tájékozottak közéleti kérdésekben, illetve egyfajta apátia is tapasztalható: nem érzik, hogy az ő szavuk is számít.
Az amerikai Audrey Unverfertht elmondta, hazájában ma az is nagy gondot jelent, hogy a konzervatív gondolkodású emberek nem mondhatják el véleményüket. A campusokon és a médiában is a progresszív, liberális közbeszéd uralkodik. Az egyik legsikeresebb egyetemi lap alapítója azt is hozzátette, ma a konzervativizmus jelenti a lázadást, ezért arra biztatja kortársait, hallassák a hangjukat, és ami a legfontosabb, merjenek bátor kérdéseket feltenni a politikusoknak.
Réti Gergely is arra ösztönzi kortársait, vegyenek részt az európai uniós választásokon, mert nemzeti és uniós kérdésekben is kell döntenünk: többek között arról, hogy egy erős államokból álló szövetséget, vagy egy felsőbb hatalom által vezetett uniót szeretnénk.
A beszélgetés során szó esett a fiatal generáció életében meghatározó szerepet betöltő közösségi média szerepéről is. Vendégeink egyetértettek abban, egyrészt jó, hogy gyorsan juthatnak információhoz ezeken az oldalakon keresztül a fiatalok, másrészt viszont a globális cenzúra, illetve az algoritmusok által szűrt hírek túlságosan egyoldalúak lehetnek, ezért érdemes több helyről is tájékozódni.
A fiatal kutatók a beszélgetés végén azt is kihangsúlyozták, fontos szerepük van az olyan közösségeknek, mint az MCC, ahol szabadon lehet beszélgetni és vitatkozni egy-egy témáról.
