A legfontosabb érték a család és a gyermekek, a legkevésbé fontos tényező pedig a vallás és a politika – ez állapítható meg abból a kutatásból, amely öt európai ország lakosainak értékorientációját vizsgálta. Az Ifjúságkutató Intézet „Az Ostromlott értékek – Values Under Siege 2022” című tanulmányból az is kiderül, hogy a jövővel kapcsolatban a magyarok a legoptimistábbak.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása Magyarország, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint az Egyesült Királyság társadalmi értékrendszerét vizsgálta, kitérve a különböző szokásokra, cselekvésekre. Melyek a legfontosabb értékek? Mely értékeket kellene átadni a következő generációnak? Kik gondolnak derülátóan jelenlegi helyzetükre? Mely országok tekintenek optimistán a jövőre? Fokozatosan vagy radikálisan kellene változásokat elérni az egyes társadalmakban? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ az intézet kutatása.

A kérdőíves felmérés segítségével országonként 1000 fő értékorientációját mérték fel. Az eredmények alapján elmondható: az európai országok polgárai számára a család és a gyermekek a legfontosabb értékek. Ezt követi a barátok és szabadidő, majd a munka és a nemzet, végül a vallás és a politika. Az egyes nemzetek között vannak kisebb eltérések az értékek fontosságát illetően: például a németek számára a szabadidő különösen kiemelkedő érték, míg a nemzet és a vallás az utolsó helyeken szerepel a fontossági sorrendben.

A felmérésben részt vevő országokban leginkább a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára. Ezzel szemben, a legkevésbé jelentős értékként rendre a vallásos hitet jelölték meg. Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbnak pedig a magyarok bizonyultak. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a magyarok és a németek könnyebbnek érzékelik saját helyzetüket az előző generációhoz képest, a franciák viszont e tekintetben kevésbé derülátók.

A kutatás fontos megállapítása az is, hogy a sokféle tagoltságuk ellenére a vizsgált európai országok integrált társadalmak, a magyarok pedig ebben is kiemelkednek, ugyanis nálunk a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású, vagy anyagi helyzetű csoportok között. A kutatás eredménye szerint az európai polgárok úgy látják: a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni. Ez különösen igaz a magyar társadalomra, ugyanakkor az olaszok és a franciák egy része nyitottabb a radikális változásokra is.

A megkérdezett európai polgárok a szegénységi problémákat inkább munkahely-teremtéssel oldanák meg a segélyezés helyett, az emberiség jövőjét a technológiai fejlődés helyett inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák, valamint a demográfiai problémákat a bevándorlás helyett inkább gyermekvállalással orvosolnák. Az átlaghoz képest a magyarok nagyobb arányban őriznék meg az egyházak szerepét a társadalomban.

A kutatást országonként 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével végezte az Ifjúságkutató Intézet 2022. február–március hónapokban. A kutatás teljes anyaga itt érhető el: https://ifjusagkutatointezet.hu/documents/kiadvanyok/ostromlott_ertekeink_2022_mcc_ifjusagkutato_intezet.pdf