A zöld civil szervezetek egyre radikálisabb módon hívják fel a figyelmet az éghajlatváltozásra. A gyermekvállalás ellen kampányolnak, szélsőséges jelszavakat, kampányszlogeneket használnak, világhírű művészeti alkotásokra támadnak, vagy utakat zárnak el a forgalom elől. Az aktivisták állítják, markáns akcióik a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálják, e nem mindennapi megmozdulások ugyanakkor megosztják az embereket. De nézzük, mit is gondolnak erről a magyar fiatalok?
Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös, 1000 fős, reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogy a 15–29 év közötti fiatalok hogyan ítélik meg a zöld mozgalmak akcióit. Az kértük a fiataloktól, mondják meg, a különböző, ma divatos demonstrációs formák szerintük mennyire helyesek vagy helytelenek, illetve mennyire hatásosak vagy hatástalanok a környezet- és klímavédelem szempontjából.
Az egyik ilyen újszerű tiltakozási forma a neves művészek műalkotásai elleni fellépések. Az elmúlt félévben a Just Stop Oil, a Letzte Generation és az Ultima Generatione aktivistái többek között Wermeer, Van Gogh, Monet, Picasso, Raffaello, Leonardo, Boticelli világhírű alkotásait kenték össze valamilyen anyaggal (pl. festékkel, paradicsomlevessel, burgonyapürével). Az akciók megosztották a nemzetközi közvéleményt, és úgy tűnik, a magyar fiatalok sem tudtak azonosulni ezzel, 69 százalékuk szerint nem helyes, de nem is hatásos ez a módszer.
A zöld mozgalmak előszeretettel használnak radikális jelszavakat, szlogeneket, és gyakorta érvelnek azzal, hogy azért fogalmaznak túlzóan, mert fel akarják rázni az embereket, illetve rá akarják irányítani a figyelmet környezetünk súlyos helyzetére. A klímaalarmizmust elítélők viszont állítják, a folyamatos félelemkeltés hosszabb távon éppen a kívánttal ellentétes hatást fejt ki, szorongásba és cselekvésképtelenségbe torkollhat. Anélkül, hogy ebben igazságot tennénk, megkérdeztük a fiatalokat, hogy ők mit gondolnak erről a kérdésről. A kutatásban az Extinction Rebellion egy korábbi, 2021. őszi klímatüntetésén alkalmazott szlogenjét teszteltük, ami így szólt: „A bolygó neve halál?” A fiatalok közel kétharmada (64%) foglalt állást úgy, hogy az említett és az ahhoz hasonló jelmondatok hangoztatása nem helyes és egyben hatástalan is.
Több olyan szervezet létezik, amely az emberiség ökolábnyomának csökkentése érdekében a gyermekszületések ellen kampányol. Ilyen mozgalmak például a Voluntary Human Extinction Movement, a Population Matters, a Conceivable Future, a Birth Strike. Emellett Magyarországon szintén újságírók, ismert emberek (pl. Vági Márton, Winkler Róbert, Pumped Gabó) sora szólalt már fel a születésszabályozás mellett. Az antinatalizmus hirdetői között filozófusokat (pl. David Benatar), politikusokat (pl. Alexandria Ocasio-Cortes, USA, demokratapárti képviselő) és neves médiatermékeket (pl. Guardian) is találunk. Az egyre terjedő felfogásnak egyelőre nincs többségi támogatottsága, a magyar ifjúság körében biztosan nem. A fiatalok közel kétharmada (63%) helyteleníti az emberi születésszám elleni kampányokat, és nagyjából ugyanennyien (64%) tartják azt hatástalannak a környezetvédelem szempontjából.
Az elmúlt hónapokban több olyan eset történt az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol a klímatüntetők forgalmas útszakaszokat zártak le demonstrációs céllal. Ezek a megmozdulások néhány esetben halálesetekkel is jártak, mivel a tiltakozók a tűzoltóság és a mentőszolgálat járműveinek sem biztosítottak szabad utat. Ami a magyar fiatalokat illeti, a szűkebb többség (57%) nem értett egyet azzal, hogy a demonstrálók forgalmas utakat zárnak le a klímaváltozás megoldatlanságára hivatkozva, de az ifjúság ebben a kérdésben tűnt a legmegengedőbbnek. A fiatalok 37 százaléka tartotta helyesnek ezt a véleménynyilvánítási módot, valamint 30 százalékuk hatásosnak is gondolta azt, a többség azonban sem helyesnek, sem hatásosnak nem tartotta (52%).
A zöld mozgalmak más felfogású, ám szintén divatos akciója a szemétszedés és a faültetés, amelyből szintén sokat láthatunk manapság. Ezekkel a fellépésekkel kapcsolatban a fiatalok már sokkal támogatóbbnak bizonyultak. A faültetést 88 százalékuk helyeselte, 76 százalékuk hatásosnak értékelte azt. A szemétszedésnél ez az arány 87 és 77 százalék volt, amely szintén elsöprő mértékű pozitív hozzáállást mutat.
A kutatás tanulsága tehát, hogy a fiatalok szélsőséges klímavédelmi akciókkal kapcsolatos véleménye lesújtó, dacára annak, hogy a radikális zöld mozgalmak fellépéseinek középpontjában döntően éppen a „lázadó” fiatalabb korosztály megszólítása és mobilizálása áll. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a közhiedelemmel ellentétben az ifjúság - a véleménynyilvánítás szintjén – sokkal inkább támogatja a tettekben mérhető környezetvédelmi akciókat, mint a puszta kommunikációs megmozdulásokat. A kutatásból kiderül, hogy a magyar fiataloknak a valami érdekében való fellépés fontosabb a valami ellen való tüntetésnél – a szavak szintjén legalábbis mindenképpen.
