A kamaszkor mindig is a hirtelen változások és a nagy kérdések megjelenésének időszaka volt, de a mai, rohamosan változó világban különösképpen hangsúlyossá váltak azok a kihívások, amelyekkel a fiatal lányoknak szembe kell nézniük. Nagyon nem mindegy, hogy az identitásuk keresése közben a körülöttük lévő világ mely tükrébe néznek bele, minthogy az sem, hogy ezt a tükröt a kortársaik tartják-e, vagy pedig a technikai eszközök képernyőjének visszatükröződésében keresik önmaguk arcát.
A Téka legújabb adásában Hegyesi Zitával, kommunikációs- és mentálhigiénés szakemberrel, a Pure Program vezetőségi tagjával beszélgettünk többek között arról, hogy a nemi szerepek tanulásában, valamint a pszichoszexuális fejlődésben milyen szerepet játszik az apakép, hogyan lehet minőségi időt egymással tölteni akkor, amikor egyes becslések szerint a kamaszkorban a szülő és gyermek közötti kommunikáció 20-30 percre csökken, valamint miért fontos, hogy a szülők egyfajta mentális bástyákká váljanak.
De szó volt még arról is, hogy miért ritka és fontos a jó, építő, egymást támogató barátságok megléte, vagyis azok a kapcsolódások, amelyekben benne van az őrző, védő attitűd, benne van a másikért vállalt felelősség, valamint az önmaguk felvállalása is. Mi lehet a szerepük a példaképeknek a digitális kultúra torzító hatásainak kivédésében, és hogy vajon tényleg alacsonyabb-e a lányok önbecsülése, mint a fiúké?
Házigazda: Dr. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője
Vendég: Hegyesi Zita, kommunikációs- és mentálhigiénés szakemberrel, a Pure Program vezetőségi tagja
