Megjelent az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb, Like-demokrácia és mindennapi döntéshozatal a magyar fiatalok körében című kötete, amelynek bemutatóján a szerzők a Z generáció közéleti aktivitását és politikai szocializációjának összetettségének kérdéseit járták körül. A beszélgetés rávilágított arra, miként alakítják a fiatalok véleményét a család, a közösségi média és a mesterséges intelligencia által közvetített információk ebben a dinamikusan változó világban.

A család és az online tér szerepe a szocializációban

Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az Ifjúságkutató Intézet 2025. évben lezajlott kutatásának fókuszában a tartalomfogyasztási szokások átalakulása állt, amely közvetlenül kihat a politikai részvételre is. Bár a politika iránti érdeklődés általánosságban mérsékelt a fiatalok körében – kivételt az első választók jelentenek –, a politikai szocializációban továbbra is a család tölti be a legfontosabb szerepet. Az online tér dominanciáját jelzi, hogy tízből nyolc fiatal fogyaszt közéleti tartalmakat, ugyanakkor a hitelesség kérdése megosztó: miközben a legtöbben zenészeket és influenszereket követnek, a politikai tartalmakat rendszeresen megosztó oldalak követői azonban a politikai elemzők véleményét tartják a legmegbízhatóbbnak, a celebekét pedig a legkevésbé hitelesnek.

Vezetőeszmény és biztonságérzet

Tardi Roland, az MCC Akadémiavezetője a magyar fiatalok értékrendjét elemezve rámutatott: a fiatal nemzedék vezetőeszményét a gyakorlati kompetencia és a nemzeti szuverenitás melletti elkötelezettség határozza meg. Kiemelte, hogy krízishelyzetekben a nemzeti elköteleződés válik a legfontosabb elvárássá. A beszélgetés során elhangzott, hogy a biztonságérzet a kiegyensúlyozott létezés alapja, s bár Magyarország statisztikailag a biztonságos országok közé tartozik, az információs dömping okozta bizonytalanság komoly mentális kihívást jelent a fiatalok számára.

Jövőkép az ambivalencia tükrében

Tóth Miklós Bálint, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola, Politikatudományi Műhelyének kutatótanára a fiatalok jövőképét „ambivalensnek” nevezte: a gazdasági bizonytalanság ellenére a magyar fiatalok jelentős része optimista a sorsfordító mérföldköveket illetően. Az adatok bizakodásra adnak okot a tradicionális értékek tekintetében, a megkérdezettek többsége (51%) tervez (további) gyermekvállalást; a fiatalok nagy része arra számít, hogy 2050-re házasságban fog élni, és csak 20% utasítja el a hagyományos párkapcsolati formákat.

A szakmai kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a fiatalok előtt álló legnagyobb akadály a „szűkülő időperspektíva” és a hosszú távú tervezhetőség hiánya. A kutatók szerint a nagyfokú bizonytalanság ellenszere a kiszámítható jövőkép és a szilárd „kapaszkodók” visszaállítása az információs zajban. A beszélgetés zárásaként elhangzott: a cél a bizonyosság és a tekintélyek hitelének helyreállítása, amely révén a fiatalok „lájkjai” tudatos és felelős állampolgári döntésekké érhetnek.

 

Budapest, 2026. április 2.