A magyar 15–39 évesek számára a családi környezet jelenti a legnagyobb biztonságot – ez derül ki az Ifjúságkutató Intézet friss kutatásából. Az ezer fő bevonásával készült felmérés szerint az otthonuktól távolodva csökken a fiatalok biztonságérzete, legkevésbé a közösségi média felületein érzik magukat biztonságban. A biztonságérzetet a pénzügyi megtakarítás növelése, az ország politikai vezetésének tapasztaltsága és a háború vége erősíthetik.
Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb, 1000 fő bevonásával készített kutatásában arra kereste a választ, hogy hol érzik magukat leginkább biztonságban a magyar fiatalok, és miként javítható a biztonságérzetük. A magyar fiatalok leginkább az otthonukban (86%) érzik magukat biztonságban. Ezt követi a település, ahol élnek, valamint az iskola, a munkahely (egyaránt 68%). A válaszokból kirajzolódik, hogy minél távolabb vannak a fiatalok fizikailag az otthonuktól, annál kevésbé érzik magukat biztonságban. A helyfüggetlen online térben, a közösségi média felületein tapasztalják meg legkevésbé a biztonságot (37%).
Viszont minél fiatalabb valaki, annál biztonságosabbnak tartja az online teret. A férfiak és a nők biztonságérzete között is különbségeket fedezhetünk fel: a férfiak 48%-a, míg a nők csupán 31%-a érzi magát biztonságban az internetes tartalmak világában. A nemek szerinti különbségek egyébként általánosan meghatározzák a kutatás eredményeit: a nők biztonságérzete mind az otthon, a település, a munkahely, Magyarország, az Európai Unió, az online tér és a közösségi média tekintetében is alacsonyabb, mint a férfiaké, akik minden közegben nagyobb biztonságban érzik magukat.
A válaszadók többsége (70%) szerint a biztonságérzet javításához elsősorban nagyobb pénzügyi megtakarításra lenne szükség. Meghatározó azok aránya (47%), akik úgy vélik, hogy a biztonságérzetet erősítené, ha az országot tapasztalt politikusok vezetnék. Szintén sokan, (42%) a szomszédunkban zajló háború befejezését tartják fontos előfeltételnek.
Az Ifjúságkutató Intézet kutatása a fiatalokat vizsgálta 2025 őszén. A válaszadás online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal történt (CAWI). Összesen ezer, 15–39 éves korosztályba tartozó magyart kérdeztek meg reprezentatív mintaválasztást alkalmazva.
Budapest, 2026. március 19.
