Hazánkban és a szomszédos országokban tízéves korában engednék először szülői kíséret nélkül a gyermeket az iskolába. Ausztria és Bulgária a két véglet, a vélemények között erős Kelet-Nyugat megosztottság látható – derül ki az Ifjúságkutató Intézet nemrég megjelent közvélemény-kutatásából.

Az általános iskola első napjaiban jellemzően a szülők, nagyszülők vagy idősebb testvérek kísérik az elsősöket, majd ahogy nagyobbak lesznek egyre gyakoribbá válik az önálló iskolába járás. Az Ifjúságkutató Intézet friss, nemzetközi kutatásában azt vizsgálta, hogy a felnőttek hány éves kortól engednék el a gyereket egyedül az iskolába.

A tizenkét országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek két csoportba sorolhatók. Az országok egy része akár már 10 éves kor előtt (ide tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia), másik része inkább 10 éves kortól hagyná, hogy a gyermek először menjen kíséret nélkül az iskolába (ide sorolható Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország is).

A kutatásban részt vett magyar felnőttek fele úgy véli, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül közlekedjenek az otthon és az iskola között. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25%) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába a gyermek.  

Az Ifjúságkutató Intézet felmérésében a válaszadást főként a környezet-, illetve közbiztonság, a tanintézmény elhelyezkedése, valamint a gyermek(ek) érettségi szintje befolyásolhatta. Az eredmények alapján továbbá megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek. A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a gyermek.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.

 

Budapest, 2023. augusztus 29.