Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák – ez derült ki az Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelyben a szülőknek a fiatalok önállósodásában beöltött szerepét vizsgálták.

Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése egyre magasabb életkorban következik be a nyugati társadalmakban, mindez pedig összetett okokkal magyarázható (a fiatalok életstílusának és értékeinek változásától egészen a külső feltételek alakulásáig). A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró.

Meddig érjen a szülői kéz?

Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi kutatásában arról kérdezte az európaiakat, véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A 12 vizsgált országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A legtovább a románok (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Hazánkban – a részt vevő országok átlagához hasonlóan – a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt.

Lakhatás biztosítása vs. anyagi támogatás

A fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy a leválást követően gyermekének lakóhelyéről a szülő gondoskodjon. Magyarországon az átlagosnál szintén alacsonyabb (65 százalék) azoknak az aránya, akik szerint elvárható, hogy a már felnőtt utódja számára a szülő hajlékot biztosítson. Hazánkban az iskolai végzettség növekedésével ezt egyre kevésbé tartják elvárandónak. Településtípus szerint a fővárosban élőkre – az egyéb városokban lakókhoz képest – ez a hozzáállás inkább nem jellemző.

A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye közel azonos a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalék szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget nyújtson. A két szélsőséget a szerbek és az észak macedónok jelentik: Szerbiában 90 százalék szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak Macedóniában csak 58 százalék véli ugyanezt.

 

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.

 

Budapest, 2024. március 5.