Kiss-Kozma Georgina
A kutatás kitért arra is, hogy milyen a mintába került fiatalok fesztiválokhoz való viszonya. A megkérdezett fesztiválozók túlnyomó többsége, tízből nyolc barátokkal érkezett, míg csak alig több mint 10 százalék mondta azt, hogy ismerősökkel vagy a párjával. A legkevesebben gyermekeikkel, házastársukkal, élettársukkal, valamint egyedül érkeztek (3-4 százalék). A legfiatalabb, 18–23 éves korcsoportra jellemző leginkább, hogy barátokkal érkeznek egy fesztiválra (83 százalék), míg értelemszerűen a legidősebbeknél láthatjuk, hogy már gyermekeiket is kiviszik egy-egy ilyen eseményre (22 százalék). A fesztiválok jellege, valamint a nemi különbségek kisebb hangsúlyeltérés mellett jelentős eltérést nem mutatnak abban tekintetben, hogy a fesztiválozók kikkel érkeztek az eseményre.
A fesztiválok nagy hatással vannak a vonzáskörzetükre, felpezsdítik helyben az életet, sok látogatót vonzanak a környezetükből. Noha a fiatalok relatív többsége ma is sátorban lakik a fesztivál ideje alatt, egyötödük ingázik vagy csak egy napra látogat ki az eseményre, így nincs is szüksége szállásra. Viszonylag kevesen, a megkérdezettek közül csupán minden tizedik fiatal választ hotelt vagy panziót és még kevesebben vannak azok, akik ismerősnél, rokonnál szállnak meg a fesztivál ideje alatt. A fesztiválok között jelentős különbségeket látunk, ugyanis míg a Campus Fesztiválra, valamint az MCC Fesztre látogatók nagyjából egyharmada (37 és 29 százalék) ingázik, addig a Strand Fesztivál esetében az országos hatáskör érvényesül, s az odalátogató fiatalok csupán egy százaléka mondta azt, hogy otthonról jár be a fesztiválra. Ez továbbá összefüggésben lehet azzal is, hogy a válaszadók mintegy négytizede csupán egy napra látogatott ki Zamárdi legnagyobb fesztiváljára. A sátrazás romantikáját elsősorban a férfiak (45 százalék) és a legfiatalabb, 18–23 éves korcsoportba tartozók (50 százalék) használják ki, ugyanis minél idősebb korosztályba tartozik valaki, annál nagyobb az esély arra, hogy valamilyen más szálláslehetőséget választ a sátor helyett. S ugyanígy, minél idősebb a fesztiválozó, annál nagyobb eséllyel látogat ki egy-egy fesztiválra csupán egy napra.
Ezt támasztja alá az is, hogy míg az átlag 2,7 napra váltott jegyet, addig a legfiatalabbak (18–23 évesek) 2,9, míg a legidősebbek (35–39 évesek) 2,2 napra. A legtöbb napra a felsőfokú végzettségűek (2,9), a külhoniak (3,1), a tanulók (2,9), a férfiak (2,8), valamint a Campus Fesztiválra érkezők (3,2) váltottak jegyet.
Minden második (53 százalék) megkérdezett fesztiválozó visszatérő vendégnek tekinthető. Míg nemek és életkor tekintetében nagy eltérést nem tapasztalhatunk, addig végzettség szerint azt láthatjuk, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel válik visszatérő fesztiválozóvá (alapfokú végzettségű: 39 százalék, középfokú végzettségű: 54 százalék, felsőfokú végzettségű: 62 százalék). E tekintetben még a megyeszékhelyről, vagy megyei jogú városból érkezők is kiemelkednek a mintából (61 százalék), továbbá a legkisebb arányban a tanulók (49 százalék) mondták azt, hogy voltak már korábban az adott fesztiválon.
A fesztiválok népszerűsége a fiatalok körében töretlennek látszik, legalábbis rövidtávon biztosan, ugyanis a mintába bekerülő fiatalok háromnegyede tervezi, hogy a következő évben is ellátogat az adott fesztiválra. Leginkább a nők (77 százalék), a legidősebb életkori csoportba tartozók (35–39 évesek: 80 százalék), a középfokú végzettségűek (76 százalék) jövő nyári terveiben szerepelnek a fesztiválok, habár jelentős különbségeket e tekintetben nem tapasztalhatunk.
A fiatalok a fesztiválokkal kapcsolatban elsősorban az internetről (58 százalék), valamint a barátaiktól (57 százalék) tájékozódnak, ugyanakkor a fiatalok egynegyede (26 százalék) a fesztiválok hirdetéseit is említette. Meglepő módon a közösségi médiából csupán a fiatalok egyhatoda (16 százalék) szerez információt a fesztiválra vonatkozóan, s nem meglepő módon a rádió (7 százalék), a televízió (5 százalék) és az újság (3 százalék) a legfontosabb információ forrásokat tartalmazó lista végén szerepelnek csak. Úgy tűnik, hogy az influenszerek számos termék reklámozásában aktívan részt tudnak venni, ugyanakkor a fesztiválok népszerűsítésében jelentéktelen szerepük van csak (4 százalék). Jelentős eltéréseket a fiatalok információszerzési gyakorlatát tekintve nem tapasztalhatunk, ugyanakkor néhány jellegzetesség kiemelhető: például a legfiatalabb korosztály, a 18–23 évesek gyakrabban említették a barátaikat fontos információforrásként, mint az internetet (53 és 61 százalék).
- ábra: Legfontosabb, fesztiválokkal kapcsolatos információforrások sorrendje (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)
A megkérdezett fiatalok kétharmadát (66 százalék) elsődlegesen a szórakozás ösztönözte arra, hogy kilátogasson a fesztiválra, s egyötöde (18 százalék) a barátokkal való együtt töltött idő miatt érkezett. A 18–23 évesek nagyobb arányban említették a barátokat, mint az idősebbek (18–23 évesek: 20 százalék, 24–29 évesek: 16 százalék, 30–34 évesek: 18 százalék, 35–39 évesek: 14 százalék), valamint a külhoni fiatalok nyolctizede számára a szórakozás volt a fesztivállátogatás elsődleges célja.
A második legfontosabb célok között viszont már a barátokkal való együtt töltött idő (45 százalék) került a leggyakrabban említett okok közé. A legidősebbek számára – akikre a legjellemzőbb, hogy családdal érkeznek – a második cél között a családdal együtt töltött idő is jelentős (míg a legfiatalabbak 4 százaléka említette, addig a 35–39 évesek 14 százaléka).
A harmadik legfontosabb cél egy konkrét előadó meghallgatása volt (37 százalék), ezt gyakrabban említették a férfiak (40 százalék), a 30–39 évesek (42–40 százalék), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (44 százalék), valamint a tanulók (41 százalék).
Összességében megállapíthatjuk, hogy míg az elsődleges céljuk a fesztiválozóknak nagyon hasonló, jelentős különbségeket nem látunk a szociodemográfiai meghatározottság tekintetében, addig a második és harmadik legfontosabb célok esetében már látunk kisebb hangsúlyeltolódásokat is.
- ábra: A fesztiválok látogatásának három legfontosabb célja (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)
A megkérdezett fiatalok háromnegyede (74 százalék) elégedett a hangulattal, valamint a helyszínnel és környezettel is (73 százalék), így nem meglepő, hogy nagyon hasonló arányban tervezik, hogy a következő évben is visszalátogatnak a fesztiválra. Szintén magas arányban nyilatkoztak úgy, hogy a személyes biztonsággal (68 százalék) és a zenei kínálattal (68 százalék) is elégedettek. A leginkább a környezet tisztaságával (59 százalék), a sátortáborral (47 százalék), valamint az árakkal (43 százalék) elégedetlenek a fesztiválozó fiatalok.
A belépőjegy árán felül átlagban a legtöbbet alkoholra, dohánytermékekre, kávéra és egyéb élvezeti cikkekre költenek a fesztiválozók egy nap (átlagosan közel 15 000 forintot), ezt az étkezés követi (átlagosan 10 000 forintot), majd a szállás (átlagosan 5000 forintot). Ajándékra, valamint egyéb szolgáltatásra (kultúra, sport stb.) költenek a legkevesebbet (14. ábra).
