Kiss-Kozma Georgina
A fesztiválozók legkedveltebb zenei irányzatának a pop bizonyult, az elsőként, a másodikként és a harmadikként megjelöltek között is. Ezt követi a sorban az elektronikus zene, illetve a drum and bass és a hip hop. A második és a harmadik leggyakrabban említett kedvenc zenei irányzatok között még kiemelkedik a rap.
- ábra: Leggyakrabban említett kedvenc zenei irányzatok, stílusok (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)
Habár a fesztiválok egyre inkább a zenei stílusok színes keverékei, amely azt is jelenti egyúttal, hogy egyre szélesebb célcsoportokat képesek megszólítani, mégis minden fesztivál törekszik az egyediségét is megmutatni akár a zenei kínálata által is. Az eredmények is ezt támasztják alá, ugyanis az elsődlegesen megnevezett kedvenc zenei stílusok mindhárom fesztiválra látogató fiatalok körében a sláger, a popzene és a könnyűzene voltak (MCC Feszt: 22 százalék, Campusz Fesztivál: 22 százalék, Strand Fesztivál: 22 százalék). A rockzenét leggyakrabban a Campus Fesztiválra ellátogató fiatalok nevezték meg (12 százalék), míg az elektronikus zene a Strand fesztiválozók körében örvend a legnagyobb népszerűségnek (22 százalék). A Drum and bass (12 százalék), valamint a klasszikus zene (10 százalék) elsősorban az MCC Fesztre ellátogatók körében közkedvelt, míg a Strand Fesztiválozók a Drum and bass (14 százalék) mellett az alternatív irányzatokat (7 százalék) is szívesen hallgatják.
A zenehallgatás közösségi jellege a mai fiatalok életében eltűnni látszik, ugyanis tízből hét fiatal elsősorban egyedül szokott zenét hallgatni: négytizedük (37 százalék) elsősorban utazás közben, míg egyharmaduk (33 százalék) inkább otthon élvezi a zene nyújtotta örömöket. Bő tíz százalékuk baráti társaságban (12 százalék), míg nyolc százalékuk mondta azt, hogy koncerten vagy fesztiválon.
A dalszövegek esetében a megkérdezettek 57 százaléka inkább azokat a zenei darabokat preferálja, amelyek nem foglalkoznak politikával, ugyanakkor több mint egyharmaduk (35 százalék) hallgat olyan zenéket is, amelyek érintenek valamely politikai vagy közéleti témát. Abban már nagyobb megosztottságot látunk, hogy az aktualitásokra vagy az örökérvényű témákra figyelnek-e (49 és 43 százalék), valamint, hogy inkább a könnyed vagy inkább a mélyebb témákról szóló szövegeket részesítik előnyben (47 és 46 százalék).
A korábbi nemzedékek zenei stílusának kialakulásában a szülőknek, valamint a barátoknak kiemelt szerepük volt, hiszen a zene hozzáférhetősége fizikailag meghatározott volt. Vagyis azokat a bakelitlemezeket, majd kompaktlemezeket, kazettákat hallgatták, amelyek elérhető távolságban voltak számukra. Emellett a rádiónak és televíziónak is sokkal nagyobb szerepe volt a különböző zenei stílusok elterjedésében. A mai világban azonban nem meglepő módon a fiatalok elsősorban valamely zenei streaming szolgáltató (Spotify, Soundcloud, Amazon music stb.) útján (55 százalék) vagy Youtube-csatornákon (48 százalék) találnak új zenéket, további egynegyedük (24 százalék) pedig a közösségi médiafelületeken ismerkedik új dalokkal. Mindez összefüggésben van azzal is, hogy a fiatalok elsősorban egyedül, s nem társaságban hallgatnak zenét. Ennek ellenére minden negyedik fiatal (39 százalék) hallgat olyan zenét, amelyet a baráti társaságából ajánlott valaki. A zenei stílus alakulása e tekintetben nem mutat jelentős eltérést a nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, valamint munkapiaci aktivitás szerint, úgy tűnik tehát, hogy a zenefogyasztásra ilyen értelemben is univerzáló hatása van a globalizálódásnak.
- ábra: Az új zenei számok megismerésének eltérő útjai (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)
A fesztiválokon megkérdezett fiatalok közel hattizede volt nyaralni, üdülni belföldön, s közel minden második fiatal pedig külföldön is. A fesztiválozó fiatalok által leggyakrabban látogatott találkozási helyszínek az éttermek, sörözők, borozók, kocsmák, valamint kávéházak. Emellett viszonylag gyakran láthatjuk őket könnyűzenei koncerteken, moziban vagy konditeremben is. Legkevésbé a kultúrafogyasztás hagyományos színtereitől tartják távol magukat, úgymint az opera, komolyzenei hangversenyek, art mozik, könyvtárak, de az esport központokat is kerüli a fiatalok egy jelentős része.
