Székely Levente

 

A fesztiválok nem csupán zenével és a szabadidő szórakozással való megtöltésével hozhatók kapcsolatba, hanem a közösségi élet olyan tereivé is váltak, ahol közéleti kérdésekkel is foglalkozni lehet. A megkérdezettek nagyjából ötöde (22 százalék) érdeklődik a politika iránt azonban a többséget hasonlóan az országos átlaghoz[1] a politika nem érdekli, az átlagos érdeklődés mértéke ugyanúgy az egytől ötig terjedő skála közepétől elmarad (skálaátlag 2,46). A politika iránti érdeklődés csakúgy, mint az országos adatok esetében rendre magasabb a férfiak a magasabb iskolai végzettségűek és az idősebb korcsoportba tartozók között.

 

  1. ábra: Politika iránti érdeklődés (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)

 

A politikai érdeklődés alacsony színvonalát magyarázza, hogy a megkérdezettek negyede sohasem beszélget barátaival közvetlen ismerőseivel közéleti kérdésekről társadalmi problémákról. A többség (51 százalék) alkalmanként teszi ezt és mindösszesen a megkérdezettek 14 százaléka folytat rendszeresen közéleti beszélgetéseket közeli személyes kapcsolataival. Mindazonáltal az országos adatokhoz hasonlóan a megkérdezett 15–39 évesek többsége úgy látja, hogy a fiataloknak kevés lehetősége van beleszólni a közélet kérdéseibe. A kutatás során rákérdeztünk a potenciális választói magatartásra is. Egy „most vasárnap megrendezésre kerülő parlamenti választáson” biztos részvételét minden harmadik megkérdezett ígérte (33 százalék) további huszonhét százalék valószínűleg részt venne, a többiek „valószínűleg” vagy „biztosan” nem (2 százalék), illetve nem tudtak választ adni a kérdésre.

A háborús helyzet ellenére a fesztiválozó fiatalok inkább pozitívan vélekedtek a jövőről: mindössze 23 százalékuk tartott tőle, a többségük semleges vagy bizakodó volt. A jövő iránti bizalom mértéke jellemzően magasabb a férfiak, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a legfiatalabb korcsoportba tartozók körében. A kutatás során foglalkoztunk a fiatal fesztiválozók félelmeivel is. A legjelentősebb a jövővel kapcsolatos frusztráció a háborús fenyegetettség, a megkérdezettek közel háromtizede (27 százalék) tart attól, hogy az ország belesodródik egy háborús konfliktusba. Hasonló arányban aggódnak az anyagiak miatt (27 százalék), de a többi vizsgált kockázati tényező is aggodalommal tölti el legalább minden ötödik megkérdezettet. Elmondható tehát, hogy a megkérdezett fiatalok ötöde aggódik a saját boldogsága, párkapcsolata és baráti kapcsolatai miatt.

 

Az ifjúság a következő öt évben főként anyagiak és képzettség tekintetében szeretne előrelépni. Leginkább saját lakást és autót szeretne, emellett tanulni akar, valamilyen végzettséget, szakmát szerezne. Ezt követően az önálló élet megteremtése és a családalapítás a cél.

 

  1. ábra: Jövőtervek (Bázis: teljes minta, N=1586, százalékos arány)

 

 

[1] Székely Levente (2021). A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus-járvány idején. In Székely Levente (szerk.). Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Enigma2001, 9–31.