Mindennapi tevékenységeinkben és személyes stratégiánkban is jelentős szerepet kap a jövőre való fókuszálás. És annak ellenére, hogy a jövő fürkészésére egyre komolyabb energiákat fordítunk, mégis úgy tűnik, hogy egyre kiszámíthatatlanabbá vált.

Székely Levente

 

Erről tanúskodnak az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb vizsgálatainak eredményei is.

Nem csupán az üzleti gondolkodásból következik az, hogy a lehetséges kimeneteket számba véve a stratégiáinkat a legesélyesebb változathoz igazítjuk. Fürkésszük a jövőt, és igyekszünk is felkészülni rá, miközben egyre többször tapasztalhatjuk, hogy ami történik, egyáltalán nem láttuk előre.

A hívő ember alapigazsága, hogy Isten az egyéni élettörténet és a történelem ura, tehát mikro- és makroszinten is kezében tartja a holnapot, így a jövővel kapcsolatos frusztráció kevésbé érinti vagy legalábbis érinthetné azokat, akik Istenben bíznak.

Az információs társadalom embere azonban eltávolodva a keresztény istenképtől a jövő bizonytalanságától riad, és különösen így van ez a fiatalok esetében.

Mindez paradoxonnak is tűnhet, hogy miközben a tudomány a jövő felé fordult, és a rendelkezésre álló információk mennyisége megnőtt, nem érezzük, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzéseink érvényesebbé váltak volna. Ráadásul úgy tűnhet, mintha a hirtelen bekövetkező válságok egyre gyakoribbá válnának. Az Institute for Economics and Peace 118 országra vonatkozó 2023-as jelentése azt mutatja, hogy az emberek harmada kevésbé érzi magát biztonságban, mint öt évvel ezelőtt. A vizsgált országok többségében emelkedett azok aránya, akik frusztrációjuk okát nem tudták megnevezni.

A legfiatalabb korcsoportban az ismeretlen kockázatok aránya jelentősebb, a legutóbbi adatok szerint minden ötödik 15–19 éves ismeretlen fenyegetettséget érzett.

A magyarországi tizen-huszonévesek elmúlt két évtizedére vonatkozó adatsorai alapján jól azonosítható a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jelentőségének növekedése, és jól szakaszolható is ez a növekedés. Míg az ezredfordulón elhanyagolható, az első évtizedben 10 százalék körüli, a második évtizedben már 10 és 20 százalék közötti, a második évtized végére átlépi a 20 százalékot azon 15–29 évesek aránya, akik az ifjúság legégetőbb problémájának a kilátástalan, bizonytalan jövőt tartják, és ezzel a jövővel kapcsolatos frusztráció a problématérkép első helyére kerül és a legfrissebb, 2023-as adatok alapján ott is marad. Azok a kutatások, amelyek ennek a bizonytalanságnak a természetét kísérlik meghatározni, jelenleg is folyamatban vannak. Az Ifjúságkutató Intézet 2023-as vizsgálatában olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyek alapján megrajzolhatók a személyes jövőpercepciók.

A 15–29 évesek nagyjából háromnegyede tartja valószínűnek, hogy 2050-ben (további) gyermekei lesznek (76 százalék), házasként (74 százalék), saját házban/lakásban (72 százalék) fog élni.

A válaszadók bő kétharmada (70 százalék) feltételezi azt, hogy anyagiak tekintetében jobb helyzetben lesz, mint most van, illetve hogy Magyarországon fog élni (68 százalék). A 15–29 évesek közel kétharmada (63 százalék) meglehetősen biztos abban, hogy a jelenlegi tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkát fog végezni 2050-ben is, a válaszadók többségének véleménye, hogy a kollégákkal többnyire magyarul fog értekezni (48 százalék). Nyugdíjra a megkérdezettek kevesebb mint harmada (30 százalék) számít 2050-ben (1. ábra).

 

1. ábra: Ön inkább valószínűnek tartja vagy inkább nem tartja valószínűnek, hogy 2050-re, amikor Ön … éves lesz… ? (N=1000) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2023

Mindebből egy alapvetően optimista jövőkép rajzolódik ki, amely egyéni szinten mást mutat, mint amit a fiatalok nemzedékük egészére vonatkoztatva gondolnak. Ez azonban csak látszólagos ellentmondás.

Az Ifjúságkutató Intézet 2024-ben egy ritkábban alkalmazott megoldással vizsgálta a 15–29 évesek jövőképét. Szó szerint jövőképet vizsgáltunk, amelyről jelen keretek között számolunk be első ízben. Országos reprezentatív online kutatás keretében 1000 15–29 évesnek tettük fel azt a kérdést, hogy milyen kép írja le leginkább azt, ahogyan a jövőre gondol. A képeket véletlenszerű összeállításban és címkék nélkül mutattuk meg a válaszadóknak.

A válaszok eloszlásából kitűnik, hogy a fiatalok számára a domináns jövőkép nem magányos, relatív többségüknek arra a képre esett a választása, amelyen több alak is látható.

A második és harmadik helyen, hasonló arányban választottak olyan képet, amelyen út látszik, a többi képet rendre 10 százalék körüli arányban választották. Jellemző, hogy a legnépszerűbb kép különösen a nők tetszését nyerte el, szinte minden második (45 százalék) ezt a többalakos képet választotta, és általában igaz, hogy minél idősebb korcsoportba tartozik valaki, annál nagyobb valószínűséggel választja ezt a képet, illetve minél kisebb településen él valaki, annál népszerűbb ez a választás. A második legnépszerűbb választás népszerűbb a budapesti válaszadók körében, míg a harmadik esetében nincs olyan alapvető szociodemográfiai ismérv, amely magyarázza a választást. A kezét magasba emelő alakot mutató képet nagyobb arányban választották a legfiatalabb korcsoportba tartozók, míg a padon ülő alak a férfiak körében volt az átlagosnál népszerűbb.

 

2. ábra: Az alábbiak közül melyik kép illik legjobban arra, amit a jövővel kapcsolatban érzel? (N=1000) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2024

Önmagában is jelentőségteljes mindez, azonban a hozzákapcsolt magyarázat pusztán szubjektív, hiszen nem tudjuk annak okát, hogy miért pont egyik vagy másik képről gondolták, hogy a jövőjükkel kapcsolatos érzést legjobban leírja. Így hát megkérdeztük.

Ebből látszik, hogy az első kép jelentése alapvetően a család-boldogság-szeretet hármasával jellemezhető. A második legnépszerűbb „kacskaringó” és a legkevésbé népszerű „köd” leginkább a bizonytalanságot, kétséget jeleníti meg, bár mindkettőnek lehet nem csak negatív jelentéstartománya, a „köd” esetében jelentősnek tűnhet a reményt említők aránya, azonban ne feledjük, hogy eleve kevesen választották ezt a képet.

Az „út” és a „napfény” is alapvetően pozitív jelentéstartományt mutatnak a fiatalok válaszai alapján, ami elsősorban a szabadságot fejezi ki. A „pad” bár dominánsan a magány és egyedüllétre utal az ezt választó fiatalok többsége szerint, azonban nem sokkal lemaradva ettől a béke és nyugalom is megjelenik.

 

3. ábra: Mi az az egy szó, amivel ezt az érzést le tudnád írni? (nyitott) (Bázis: akik az adott képet választották) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2024

Mindezek alapján hogyan érdemes értelmezni a fiatalok jövőképét? A legfrissebb kutatásokból egyértelműen kirajzolódik a magyarországi ifjúság családközpontú jövőképe, amely mind az egyértelmű, mind az asszociációs kérdésfeltevés alapján megmutatkozik.

A családhoz alapvetően a pozitív érzéseket társítják a fiatalok. A családi élet dominanciája mellett a jövővel kapcsolatos frusztráció is markánsan kirajzolódik, nem pusztán a nemzedéki problématérkép, de az asszociációs módszertan alkalmazásával is.

Összességében tehát a magyarországi fiatalok családi boldogságra számítanak, de kétségekkel is küzdenek a jövőjükre vonatkozóan.