Két kollégánk is részt vett az idei MCC Budapest Summit konferencia panelbeszélgetésein.
Az MCC Budapest Summit on Technology and Society nyitópanel-beszélgetése, „Az innováció és a hagyományok egyensúlya: A technológia helye a kulturális identitás megőrzésében” címet viselte. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan alakítják át a feltörekvő technológiák – különösen a mesterséges intelligencia – a kulturális örökség megőrzésének és továbbadásának módját.
A beszélgetést Kiss-Kozma Georgina, intézetünk kutatásvezetője moderálta. Nyitógondolatként arra emlékeztette a közönséget, hogy minden hagyomány egykor újítás volt – ezzel alapozta meg az előretekintő, ugyanakkor kritikus párbeszédet.
Dr. Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia területén már nem a felfedezés, hanem a megvalósítás korszakát éljük. Véleménye szerint az EU túl korán kezdett szabályozni, ami akadályozhatja az előrehaladást és az alternatív AI-modellek kutatását.
Norman Lewis, az MCC Brussels vendégkutatója kiemelte, hogy a technológia nem csupán technikai, hanem kulturális kérdés is. Bírálta az EU szabályozási stratégiáját, rámutatva, hogy jelenleg még csak az alapmodellek léteznek, és az innovációt nem szabad felváltania a bürokráciának.
Josefina Gimenez, az Artimon kutatási és innovációs igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak archiválja a hagyományokat, hanem azok felhígulásához is vezethet. A globális standardizáció veszélye, hogy eltünteti a kulturális gyakorlatok helyi, megélt dimenzióit.
Timandra Harkness, író és műsorvezető arról beszélt, hogyan szabja személyre és töredezi szét élményeinket a technológia. Szerinte a valódi probléma nem maga a technológia, hanem az emberi bizonytalanság identitásunk és hagyományaink tekintetében – amit a technológia ma már „kész válaszokkal” próbál orvosolni.
A konferencia második napján, "A család és technológia: Kapcsolatok erősítése a digitális korban" című panelbeszélgetésén arról beszélgettek a résztvevők, hogy milyen hatással van a technológia a fiatalokra?
A beszélgetésben Pöltl Ákos, az Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője is részt vett.
A kerekasztal során szó esett többek között az alábbiakról:
- A fiatalok egyre kontrollálóbbak párkapcsolataikban, miközben a szenvedély kiveszni látszik a mindennapokból.
- Az AI egyre kifinomultabb érzelmi intelligenciával bír, emiatt sokan bizalmi, sőt baráti kapcsolatot alakítanak ki velük, és nem ritka az sem, hogy érzelmileg kötődnek hozzájuk.
- Az AI kapcsolódása a bevételhez a jövőben csak fokozódni fog, a rosszabb anyagi helyzetűek más AI-t kapnak majd, ami egyenlőtlenségekhez vezet a tudásszerzésben.
- Az otthonról dolgozó, felsőfokú végzettségű amerikai nőknél jelentősen növekedett a gyermekvállalási kedv
- A gyerekek túl korán kapnak okostelefont, ami gátolja őket a személyes kötődések kialakításában kortársaikkal és családtagjaikkal.
A szakemberek által vázolt megoldási javaslatok a technológia negatív hatásaira: a közösségszervezés, a nagyvállalatok felelősségre vonása, valamint a szülői irányítás visszaszerzése az államtól és a vállalatoktól.
A panel további résztvevői voltak:
Jared Hayden – Institute for Family Studies, Family First Tech Initiative
Ellie Lee – University of Kent, Centre for Parenting Culture Studies
Juan Martín López Fidanza – Pontifical Catholic University of Argentina
Leonardo Orlando – pszichológus, az MCC vendégoktatója
