Rengetegen járunk fesztiválra, amely leginkább a középosztály kikapcsolódási lehetősége. A camping és fesztiválérzés még mindig kéz a kézben jár. A bővülő piacot egy erős fesztiválos törzsközönség tartja fenn. A zenei kikapcsolódás viszi a prímet, de van igény a közéleti programokra is. Többek között ezek derültek ki az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatásából, amely elsőként a MCC Feszt, a Campus Fesztivál és a Strand Fesztivál, 15–39 közötti fiataljainak ízlését vette górcső alá.

Miért foglalkozik az MCC a fesztiválokkal?

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy oktatási intézmény, mégis hangsúlyosan foglalkozik a fesztiválokkal, ugyanis a műfaj szerepnövekedése töretlen az elmúlt évtizedben. Idén júniustól augusztusig több, mint 60 különböző nagyobb zenés fesztiválprogram volt elérhető Magyarországon, azaz a nyár minden hónapjára nagyjából 20 fesztivál jutott. A fiatalok körében a fesztiválok kulturális közvetítő szerepe, vonzereje megkérdőjelezhetetlen, így ezeken keresztül közelebb kerülhetünk az ifjúság gondolkodásának megértéséhez. Minél jobban értjük a fiatalokat, annál közelebb kerülünk a jövő megértéséhez is. Ebből a megfontolásból szervez az MCC fesztivált immár harmadik éve Esztergomban, és ezért indította el átfogó fesztiválkutatását is.

Miközben a társadalom nagy része jár fesztiválokra Magyarországon, nincs megalapozott, átfogó, rendszeres és mindenki számára hozzáférhető tudásunk a szabadidő eltöltésének ezen egyre elterjedtebb formájáról. Ezen akart változtatni az Ifjúságkutató Intézet, amikor úgy döntött, indulásképpen három helyszínnel (Strand Fesztivál, Campus Fesztivál, MCC Feszt), jövőre pedig a vizsgált fesztiválok körének bővítésével, elindítja nagy fesztiválkutatását, amelynek legfontosabb eredményeit minden évben, a szezon zárultával közzéteszi.

Egyre többen, egyre többért

Az Ifjúságkutató Intézet becslései szerint a nagyobb, hazai, zenés fesztiválokon résztvevő magyarok száma meghaladhatja az 1 millió főt. Csak az Ifjúságkutató Intézet által elemzett három fesztiválon mintegy 300 ezer ember vett részt. A 15–39 évesek 24 százaléka (népességre vetítve 700 ezer fő) mondta azt az év elején, hogy részt vesz majd idén ilyen programon. Ha ehhez hozzávesszük az idősebb korosztályok tagjait is, a résztvevők száma – a fesztiválok közönsége közötti átfedésekkel is kalkulálva – meghaladhatja az 1 millió embert.  

A vizsgált fesztiválokon a megkérdezettek többsége (64%) városból érkezett, középfokú végzettséggel bír (68%), és a vizsgált 15–39-es korosztályból a 18–23 évesek közé tartozik. (55%). Fontos, hogy az országos átlaghoz képest a jobb anyagi helyzetű fiatalok vettek rész ezeken a rendezvényeken: 50 százalékuk nyilatkozta azt, be kell ugyan osztania a pénzét, de jól kijön abból; 30 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, gondok nélkül él. A fesztiválozás tehát ma leginkább a középosztály kikapcsolódási lehetősége.

Sátorozás nélkül nincs fesztivál ma sem

A fesztiválok nagy hatással vannak a vonzáskörzetükre, felpezsdítik helyben az életet, sok látogatót vonzanak a környezetükből. Noha a fiatalok relatív többsége ma is sátorban lakik a fesztivál ideje alatt (42%), sokan vannak, akik naponta ingáznak (22%) vagy csak egy napra látogatnak ki az eseményre (22%), így nincs is szükségük szállásra. Viszonylag kevesen választják a hoteleket, panziókat (10%) és még kevesebben húzzák meg magukat ismerősnél, rokonnál (4%).

Fesztivál-lojalitás, törzsközönség

A fesztiválpiacra jó hatással van a fesztiválturizmus erősödése. Nagyon nagy arányban vannak jelen az életérzés, a hangulat miatt visszatérő vagy akár egynél több fesztiválra is ellátogató vendégek. Az Ifjúságkutató Intézet által vizsgált 15–39 éves korcsoport mintegy fele nem csak, hogy volt már korábban is az adott fesztiválon, de következő alkalommal is tervezi a részvételét az eseményen.  A megkérdezett fiatalok 43 százaléka egynél több fesztiválra is kilátogatott idén.

Több élvezet, kevesebb élelem

Az ifjúság a belépőjegyek mellett főleg élvezeti cikkekre (pl. alkohol, dohánytermékek, kávé) költ, átlagosan napi mintegy 15 ezer forintot. Az étkezésre szánt összeg csak ez után következett, napi átlagosan mintegy 10 ezer forinttal.

Zene és közélet a fesztiválon

A fesztiválozók legkedveltebb zenei irányzatának a pop bizonyult, ezt követte a sorban az elektronikus zene, illetve a rap és hiphop. Ami ennél nagyobb meglepetés volt, hogy a fiatalok közéleti, politikai témákra való nyitottsága magasabbnak bizonyult az országos átlagnál. A vizsgált korosztályból több, mint minden ötödik fesztiválozó mutatott érdeklődést az ilyen témák iránt, ami jelzi, hogy a szórakoztató programok mellett a közéleti beszélgetéseknek is helyük van ezeken az eseményeken.

Biztonságérzet és jövőkép

A közvélekedés szerint az ifjúság nagyobb veszélynek van kitéve egy fesztiválon, mint általában a mindennapokban. A fiatalok a vizsgált fesztiválokon biztonságban érezték magukat, ugyanakkor a megkérdezettek fele szerint egy ilyen eseményen könnyebben hozzá tud férni a kábítószerhez az, aki azzal élni szeretne.

A háborús helyzet ellenére a fesztiválozó fiatalok inkább pozitívan vélekedtek a jövőről: mindössze 23 százalékuk tartott tőle, a többségük semleges vagy bizakodó volt. Az ifjúság a következő öt évben főként az anyagiak és képzettség tekintetében szeretne előrelépni. Leginkább saját lakást és autót szeretne, emellett tanulni akar, valamilyen végzettséget, szakmát szerezne. Ezt követően az önálló élet megteremtése és a családalapítás a cél.

 

Az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatásának adatfelvétele a fesztiválok teljes területén és minden napján zajlott, kérdezőbiztosok segítségével, tableten. A válaszadás önkéntes volt, fesztiválonként nagyjából 500-500 fős mintákkal. A megkérdezettek minden esetben vendégek voltak, a munkavállalók az előszűrés során kikerültek a mintából.

 

Budapest, 2023. szeptember 27.