A magyar fiatalok vágynak a saját lakásra és nehezen tudják elképzelni, hogy hosszabb távon nem abban élnek majd. A magyar 15–39 évesek több mint 70 százaléka úgy véli, lesz saját lakása 2050-ig.

2024-től megújult családi otthonteremtési támogatások lesznek elérhetőek az újonnan vállalt gyermekek után, amivel a fiataloknak lehetősége adódik önálló életük megteremtéséhez. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásából kiderül, hogy a magyar 15–39 évesek túlnyomó többsége (86%) fontosnak tartja, hogy felnőttként saját tulajdonú háza, lakása legyen. A saját lakás vagy ház fontossága az életkor emelkedésével egyre jelentősebbé válik. A végzettség kifejezetten releváns a véleményalkotás szempontjából: a felsőfokú végzettségűek számára a legfontosabb a saját ingatlan, 93 %-uk vallotta ezt.

A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok, akiknek már van saját ingatlanjuk – ami a 15–39 évesek harmadára igaz – nagyrészt felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (53%) és a nők jellemzően nagyobb arányban birtokolnak lakást vagy házat (nők: 36%, férfiak: 28%), emellett a kisebb településeken aránylag többeknek van saját otthona.

Azon fiatalok, akik még nem rendelkeznek saját ingatlannal, jelentős többségben (71%) valószínűnek tartják, hogy 2050-re már saját lakásban fognak élni. Legnagyobb arányban az ország északi részén számítanak 2050-ig saját ingatlanra.

Az Ifjúságkutató Intézet megkérdezte a lakással nem rendelkezőket, hogy mennyi időre becsülik hozzájutásukat egy saját ingatlanhoz. A fiatalok nagyjából fele (49 %) úgy gondolta, hogy ez 10 éven belül reális számukra. Ezen belül magas volt azok aránya (18%), akik egyelőre ezt nem tudták megmondani. A fiatalok harmada (33%) 6 és 10 év közötti időtartamot jelölt meg saját otthonának megszerzéséig. Azok, akik 10 éven belülre jósolják lakáshoz jutásukat, jellemzően 24 év felettiek és nem budapesti lakosok.

Az Ifjúségkutató Intézet kutatása alapján a magyar 15–39 évesek többségének (66%) nincs ugyan saját ingatlanja, de felnőttként szeretnének saját ingatlanban élni, a jelenlegi helyzet és a jövővel kapcsolatos vágyak pedig csak mérsékelten okoznak frusztrációt a körükben. Mindössze a megkérdezettek 2-3 százaléka érzi úgy, hogy ma Magyarországon az ifjúság legégetőbb problémája a lakáshoz jutás. Az ifjúsági problématérképen a legjelentősebb problémát a bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő jelenti, amit az anyagi nehézségek, a céltalanság, majd a baráti társaságok, közösségek hiánya követ. A nemzedéki problémák fontossági sorrendjében a lakhatást megelőzik az olyan problémák is, mint a bűnözés, a kábítószer és az alkohol elterjedése, a családi problémák vagy az elhelyezkedési nehézségek.

Az adatok olyan közvélemény-kutatásból származnak, amelyet az Ifjúságkutató Intézet 2022. év végén – 2023. év elején készített a 15–39 éves magyar állampolgárok körében, országos, reprezentatív 1000 fős mintán, személyes megkérdezéssel (TAPI)

Budapest, 2023. november 23.