Fiatalos települések: Mi kell ahhoz, hogy a városok megtartsák a jövő generációját?

A fiatalok számára a lakóhely megválasztása nem csupán gazdasági döntés, hanem életminőséget meghatározó kérdés is. A 18-35 éves korosztály esetében kiemelten fontos a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság. Az AFRY 2019-es kutatása, amely 5600 fiatal bevonásával készült Svédországban, Dániában, Norvégiában, Finnországban, Ausztriában és Svájcban, megállapította, hogy a megkérdezettek 60%-ának a fenntarthatóság döntő szempont az életterük kiválasztásakor. A lakhatási döntésekben kiemelt szerepet játszanak a barátok, a család közelsége, valamint a közösségi élet és a megfelelő infrastruktúra.

A nemzetközi kutatások, például a YouthfulCities Global Urban Millennial Survey (2016) kiemeli, hogy a fiatalok számára olyan városok vonzóak, amelyek biztosítják az elérhető lakhatást, a közlekedési lehetőségeket, a kulturális dinamizmust és a karrierfejlődést támogató innovációt.

Mit jelent fiatalosság egy település számára?

Egy város nemcsak az infrastruktúra által lehet fiatalos; a YouthfulCities Index szerint egy város akkor tekinthető fiatalosnak, ha dinamikus, támogatja az egyéni előremenetelt, nyitott, játékos, összekapcsol és támogatja a fejlődést. Ezek az attitűdök tükrözik leginkább azt a környezetet, ahol a fiatalok élni, dolgozni és szórakozni szeretnének.

A globális YouthfulCities felmérés alapján a fiatalos városok boldogabbá teszik a fiatalabb generációkat és több munkalehetőséget kínálnak számukra, de csupán 36%-uk érzi úgy, hogy jelenleg ilyen városban él. 58%-uk tíz éven belül elhagyná jelenlegi városát.

A 2013 óta több mint 30 000 fiatal részvételével végzett kutatásuk alapján a következő rangsor alakult ki a fiatalos városok jellemzőiről:

• Dinamikus (21,2%): A város pezsgő életet kínál, tele van mozgással, lehetőségekkel.
• Támogatja az egyéni előremenetelt (18,7%): A város támogassa a tanulást, a felfedezést és az önfejlesztést.
• Nyitott (17,4%): Az elfogadó közösség és az inkluzív légkör kialakítása.
• Támogatja a fejlődést (14%): Az innovációk, a technológiai fejlesztések és a vállalkozások támogatása.
• Összekapcsol (13,9%): A város lehetőséget biztosít a közösségi kapcsolatok építésére és a kommunikációra.
• Játékos (12,2%): A kikapcsolódási lehetőségek, a szórakozás és a kulturális programok jelenléte.

A fiatalok szemében tehát egy város akkor válik igazán fiatalossá, ha modern szolgáltatásokat kínál, támogatja a személyes és szakmai fejlődést, valamint inspiráló és befogadó közösségi teret hoz létre. Emellett a fiatalosság nemcsak a városi élet minőségét emeli, hanem hosszú távon hozzájárul a város gazdasági és kulturális fejlődéséhez is.

 Az AFRY felmérés szerint a fenntarthatóság mellett a fiatalok számára a kulturális élet jelenléte, a munkalehetőségek, a közlekedési hálózat és a lakhatás megfizethetősége a legfontosabb tényezők. A YouthfulCities kutatás kimutatta, hogy a fiatalok városválasztását az alábbi tényezők határozzák meg:

• Kulturális események: A fesztiválok, koncertek, kiállítások és egyéb közösségi programok élénk kulturális életet teremtenek, ami nemcsak a fiatalok szórakozását szolgálja, hanem közösségeket is kialakít. A kulturális pezsgés ezáltal hozzájárul a városi élet minőségéhez és a társadalmi kapcsolatok erősítéséhez.
• Innovációs lehetőségek: A városok akkor válnak vonzóvá a fiatalok számára, ha támogatják a technológiai fejlesztéseket, a startup vállalkozásokat és az oktatást. A fiatalok számára rendkívül fontos szempont a digitális lehetőségek és a karrierépítést támogató környezet biztosítása.
• Közlekedési elérhetőség: Az AFRY kutatás hangsúlyozza a fenntartható közlekedési lehetőségek, például a jól kiépített tömegközlekedés, kerékpárutak és elektromos töltőállomások fontosságát. A mobilitás megkönnyítése pedig nemcsak a helyi lakók, hanem a munkavállalók és a turisták számára is előnyt jelent.
• Megfizethető lakhatás: Az elérhető árú lakhatás kulcsfontosságú a fiatalok számára, akik gyakran tanulmányaik alatt vagy karrierjük elején keresnek otthont. A YouthfulCities felmérés alapján a támogatott lakhatási programok és az alacsony bérleti díjak segítik a fiatalok helyben maradását.

Ezek a tényezők együttesen növelik a települések vonzerejét a fiatalabb generációk számára, miközben hozzájárulnak a gazdasági és a kulturális fejlődéshez is.

A fiatalok prioritásai Magyarországon

Az Ifjúságkutató Intézet 2024-ben készített kutatása hét jellemző alapján vizsgálta meg, hogy a 15-29 éves magyar fiatalok hogyan látják jelenlegi lakóhelyüket. A kutatás összesen 1000 fős reprezentatív mintával készült. A vizsgált szempontokról a fiatalok döntötték el, hogy településükre jellemző-e, hogy tiszta, fiatalos, családbarát, klímabarát, élhető, megfizethető, kulturálisan pezsgő.

Klímabarát települések

A fenntartható fejlődés kiemelt jelentőséggel bír a fiatalok körében, hiszen a környezeti terhelés csökkentése hosszú távon javítja az életminőséget. A kutatás adatai alapján a Dél-Alföld régió kiemelkedik, ahol a megkérdezettek 46%-a tartja települését klímabarátnak, miközben a fővárosban élők csupán 21%-a értett egyet ezzel az állítással. A községek és nagyközségek pozitívabb képet mutatnak (42%), ami a kisebb közösségek környezeti tudatosságával is magyarázható. Budapest esetében a lakosság 62%-a nyilatkozott úgy, hogy települését nem tartja klímabarátnak, ami jelentősen eltér a kisebb régiók eredményeitől.

Élhető települések

Az élhetőség szempontjából meghatározók a zöld területek, a biztonság és a megfelelő közszolgáltatások. A kutatás szerint a megyeszékhelyek 77%-os élhetőségi aránnyal kiemelkedők, míg a városok 75%-a szintén pozitív értékelést kapott. A Dél-Dunántúl (82%) és Nyugat-Dunántúl (81%) régiók vezetnek az élhetőségi mutatókban, miközben Budapest lakóinak 71%-a látja élhetőnek a fővárost. Az Észak-Magyarországi régió 62%-os eredménye mutatja, hogy ott kevésbé érzik élhetőnek a településeket, különösen az anyagi nehezségekkel küzdő lakók körében jelentős ez a kérdés, hiszen emiatt nehezebben férnek hozzá a településen elérhető szolgáltatásokhoz.

Megfizethetőség

A lakhatási költségek alapvetően meghatározzák a települések vonzerejét, különösen a fiatalok számára. A kutatás eredményei szerint a községek és nagyközségek lakóinak 60%-a tartja települését megfizethetőnek, szemben Budapesttel, ahol ez az arány mindössze 26%. A megyeszékhelyeken 60%-os eredmény született, ami jelentős pozitívum a nagyvárosokkal összehasonlítva. A Nyugat-Dunántúl (59%) és a Közép-Dunántúl (58%) régiók kifejezetten kedvezően értékelik a megfizethetőséget, míg Budapest lakóinak 66%-a negatív véleményt fogalmazott meg. A tanulók és az anyagi gondoktól mentes fiatalok kedvezőbben ítélik meg a megfizethetőséget, ami arra utal, hogy a kisebb városok rugalmasabb megoldásokat kínálnak az otthonkeresők számára.

Kulturálisan pezsgő települések

A kulturális események, fesztiválok és rendezvények jelenléte meghatározó vonzîrő a fiatalok számára. A felmérés szerint Budapest ezen a téren kimagasló, hiszen a megkérdezettek 83%-a tartja kulturálisan pezsgőnek a fővárost. Ezzel szemben a községekben élők csupán 24%-a ért egyet ezzel az állítással. A megyeszékhelyek 51%-os eredménye kiemelkedő, míg Pest megye (29%) és a Közép-Dunántúl (28%) kevésbé pezsgő kulturális élettel rendelkezik. Az észak-magyarországi régió lakóinak csupán 38%-a tartja kulturálisan aktívnak települését.

Fiatalos települések

A fiatalosság a város dinamizmusát és energiáját jelenti, amely fontos mérőszám a fiatal generációk számára. Budapest lakóinak 77%-a tartja fiatalosnak a fővárost, ami kiemelkedő arány. A megyeszékhelyek szintén jó eredményt értek el 58%-kal, miközben a községekben élők csupán 35%-a gondolja, hogy települése fiatalos. Közép-Dunántúl régió lakóinak 38%-a tartja fiatalosnak települését, így ez a régió kevésbé tűnik dinamikusnak a fiatalok szemében.

Tiszta települések

A tisztaság és a rendezett környezet jelentősen hozzájárul a települések élhetőségéhez. A kutatás szerint a Nyugat-Dunántúl régió (74%) és a Dél-Alföld (63%) lakói látják leginkább tisztának településüket. A községekben élők 68%-a vélekedik pozitívan ezen a téren, ami kiemelkedő a nagyobb településekkel összevetve. Budapest esetében csupán 22% ért egyet azzal, hogy a főváros tiszta, ami a nagyobb városi környezet által okozott kihívásokra is rávilágít.

A magyar fiatalok szerint a kisebb települések előnyösebbek a tisztaság, a megfizethetőség és a klímabarát jelleg szempontjából, míg a nagyobb városok, különösen Budapest, a kulturális pezsgés és a fiatalosság terén emelkednek ki. Az élhetőség szempontjából a megyeszékhelyek és a nyugat-dunántúli régiók tűnnek a legvonzóbbnak, míg az észak-magyarországi régiók kevésbé. Összességében elmondható, hogy a fiatalok olyan településeket keresnek, amelyek dinamikusak, élhetőek és támogatják a személyes fejlődésüket.

Források:

Youthful Cities 2016: Global urban millennial survey: https://www.youthfulcities.com/insights/surveys/

AFRY 2021: Future Cities Survey 2021 https://afry.com/en/future-cities-survey-2021